Wanié András, Wannie András (Szeged, 1911. április 23. – Sacramento, Kalifornia, 1976. november 12.) olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok úszó, vízilabdázó, sportvezető. 

Fivérével, Wanié Rezsővel együtt lettek híres úszóbajnokok.

1926-tól a KISOK (Közép Iskolás Sportolók Országos Köre), 1929-től a Szegedi Úszó Egylet úszója és vízilabdázója volt. 1926-tól összesen huszonegy alkalommal szerepelt a magyar úszó válogatottban.
Elsősorban a 4×200 méteres váltóúszásban ért el jelentős sikereket.

1930-ban tagja volt a 4×200 méteren Európa-csúcsot úszó magyar gyorsváltónak. 1933-ban, a torinói főiskolai világbajnokságon szerepelt a bajnoki címet szerző magyar vízilabda válogatottban is. 

1933-ban, 22 évesen visszavonult a válogatottságtól, majd 1934-ben az aktív sportolástól is.

1934-ben a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen államtudományi oklevelet szerzett. Visszavonulása után a földművelésügyi minisztériumban osztálytanácsos, mezőgazdasági szakértő

1940-ben Csik Ferenc utódaként a magyar úszó válogatott szövetségi kapitánya lett. Tisztségét 1943-ig töltötte be, majd kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba.

Bár Amerikában Sacramentoban halt meg, Szeged nyugszik a Belvárosi Temetőben…

Verseny-eredményei

Úszásban

• olimpiai 3. helyezett:
  • 1932, Los Angeles: 4×200 m gyors (9:31,4 – Szabados László, Székely András, Bárány István)
• olimpiai 4. helyezett:
  • 1928, Amszterdam: 4×200 m gyors (9:57 – Tarródi Szigritz Géza, Wanié Rezső, Bárány István)
• Európa-bajnok:
  • 1931, Párizs: 4×200 m gyors (9:34,8 – Szabados László, Székely András, Bárány István)
• Európa-bajnoki 2. helyezett:
  • 1926, Budapest: 4×200 m gyors (10:03,4 – Bitskey Zoltán, Tarródy Géza, Bárány István)
• Európa-bajnoki 3. helyezett:
  • 1927, Bologna: 4×200 m gyors (10:03,6 – Tarródy Géza, Wanié Rezső, Bárány István)
• Európa-bajnoki 5. helyezett:
  • 1926, Budapest: 400 m gyors (5:34,6)
• főiskolai világbajnok:
  • 1933, Torino: 4×200 m gyors (Abay Nemes Oszkár, Szabados László, Székely András)
• főiskolai világbajnoki 3. helyezett:
  • 1933, Torino: 100 m gyors (1:01,6)
• főiskolai világbajnoki 4. helyezett:
  • 1933, Torino: 50 m gyors (27,4)
• magyar bajnok
  • 4×200 m gyors: 1930
• Európa-csúcstartó:
  • 4×200 m gyors: 9:30,6 (1930 – Baranya Károly, Wanié Rezső, Bárány István)

Vízilabdában

• főiskolai világbajnok
  • 1933, Torino (Bozsi Mihály, Brandi Jenő, Csorba Oszkár, Dezső Kornél, Dugár János, Mezei István, Sárkány Miklós, Tarics Sándor, Zábrák Imre)

A Wanié András a szögedi úszó-dalia szülinapján bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

1881 június 18.-án, ezen a napon született erdőtelki Halmay Zoltán a Pozsony vármegyei Magasfalu melletti Dubrava tanyán, akit kétszeres olimpiai bajnok úszóként ismer a Magyar Világ.

A későbbi Erzsébet híd pesti hídfőjénél kialakított uszodában tanult meg úszni.
1896-tól a MÚE (Magyar Úszó Egyesület) versenyzője volt. Eggy év múlva 1 mérföldön lett magyar bajnok.

Az úszás mellett futballozott, vízilabdázott, athlétizált, evezett. Gyorskorcsolyázásban 5000 méteren magyar bajnokságot is nyert. Az 1900-as olimpiáról három éremmel tért haza.

A Hajós Alfréd révén ismertté vált és „magyar tempó” néven emlegetett úszóstílus, a váltott karú, de lábmunka nélküli gyorsúszás, legeredményesebb képviselője volt.

Továbbfejlesztette a váltott karú, lábmunka nélküli gyorsúszási technikát – a magyar tempót – amelyet Gräfl Ödön, magyar úszóbajnok fejlesztett ki. E technikával Halmay az 1904. évi nyári olimpiai játékokon két olimpiai bajnoki címet szerzett. Az 50 yardos döntőt holtverseny miatt kétszer teljesítette. Az MTK első olimpiai bajnoka volt. Ő lett a 100 méteres és a 220 yardos gyorsúszás első hivatalos világcsúcstartója is (1905, 100 m: 1:05.8 ; 1908, 220 yard: 2:26.8).

Az 1904. évi Nyári Olimpiai Játékokat, hivatalos nevén a III. Nyári Olimpiai Játékokat 1904 július 1.-eje és november 23.-a között rendezték meg St. Louisban, Missouri államban, az Egyesült Államokban.

Ez volt az az Olimpia, amelyen erdőtelki Halmay Zoltán kétszeres olimpiai bajnok lett,
aki 100 yard gyorsúszásban (1 perc 02,8 mp-cel)
és 50 yard gyorsúszásban is (28,0 mp-cel) elsőként ért célba.
Ezzel az aranyérmek számában az 5. helyen végeztünk…
Az Egyesült Államok, Németország, Kuba meg Kanada mögött…
Nagy-Britannia előtt…

1908-ban az olimpián a magyar úszócsapat vezetője, edzője és versenyzője is volt.
Itt két ezüstérmet szerzett.

Utolsó alkalommal 1910-ben versenyzett.
Később 1919-től 1928-ig a magyar úszóválogatott szövetségi kapitánya volt.

A Naganói Olimpiára és a későbbiekben is a Szlovák Olimpiai Bizottság által szerkesztett kiadványokban Halmayt valamint Prokopp Sándort és más magyar olimpikonokat szlovákként tüntették fel. A képtelenül módszeres történelemhamisítás ellenében a NOB állásfoglalása szerint e versenyzők magyar színekben, Magyarországnak nyerték olimpiai érmeiket

1956 május 20.-án húnyt el Budapesten.

A HALMAY ZOLTÁN SZÜLINAPJÁN bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

Az internácik ellenében is itt van az erdélyi magyar lány egy új úszással !
Sőni-úszás – Delfin lábbal mellúszás !!!

Külön lábas kis uszonnyal még sebesebb, hosszabbal meg még gyorsabb…
Még hatékonyabb lehet pároslábas uszonnyal…

Érdemes más-más uszonyokkal is kimódolni !

Hullámzó, delfingő teljes test mozgás mellett a föl(ső )test mellúszásnak megfelelő hullángása…
A kettős hullángás eggybeolvadása…

Eljött az ideje, hogy önálló úszásnem legyen a Sőni-úszás, a delfin lábbal mellúszás !!!

A Sőni-úszás – Delfin lábbal mellúszás bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

1987 Kikelet (március) hava 18.-án született Freeholdban, New Jersey államban egy erdélyi származású magyar lányka, akit Rebecca Soni néven anyakönyveztek az amerikaiak…

Sőni Rebeka – Rebecca Soni kolozsvári származású amerikai magyar úszónő. A 200 méteres mellúszás olimpiai bajnoka (2008) és világcsúcstartója (2012), a 100 méteres mellúszás világbajnoka és világcsúcstartója (2009).

Rebecca Soni magyar származású amerikai úszónő (szülei Sőni Péter és Kinga Kolozsvárról vándoroltak ki az USA-ba). Sőni Rebeka hírneves öregapja a bukovinai születésű dr. Sőni Pál, irodalomtörténész, kolozsvári egyetemi tanár (+1981). Természetesen a gyönyörű leányunoka anyanyelvi szinten tud és beszél is magyarul… 

Sőni/Soni Rebeka/Rebecca magyarul mondta el néhány millió magyar ember füle hallatára, hogy otthon Philadelphiában természetesen magyarul beszélnek és magyaros ételeket esznek. Nagyon szereti pl. a csirkepaprikást…

És még hogyan úszik !!!

A sikeres mellúszásának eggyik titka a rendkívül tükries (szümmetrikus) karhúzása.

És világcsúcsot is úszott minden magyar örömére 2012-ben 200 m mellyen…

Bár csak 10 évesen kezdte, mégis fölküzdte magát a csúcsra…

Nem a ma divatos izmos úszó, hanem lenyűgözően csínját-bínját hajtó tehetség…

Magyarságáról maga mondja : „Nagyon büszke vagyok a kultúrára, amelyben fölnőttem… a szüleim hamarabb jöttek Amerikába, mint én születtem, de és hamarabb beszéltem magyarul, mint angolul… az étel, a nyelv és minden magyar volt, amiben fölnőttem… ez az én részem… és ennek igazán örülök…” 

Köszöntsük hát illő magyar tisztelettel a szülinapján!
Ha saját vérünkként ünnepeljük őt, úgy megmaradhat minden magyarveszejtő erő ellenében is vérünknek, magyarnak… talán más, gyöngébb esendő-veszendő kivándorló magyarjaink is kedvet kapnak még magyarnak maradni !!!

Dr. Sz. L.

A teljesség kedvéért ajánlott még az alábbi acsarkodó antimagyar írás is – természetesen a válogatott megjegyzéseivel (idegenül erőltetett szóval: kommentjeivel), amelyeket azok őszinte magyar igazsága miatt az utóbbi időkben már rejtenek: Az én olimpiám

De vissza a valósághoz, a bajnokhoz : Ím, hogyan lett olimpiai bajnok világcsúccsal :

No persze a világnácik ezt is törölték…

Sebaj ! Az internácik ellenében is itt van az erdélyi magyar lány egy új úszással :

Delfin lábbal mellúszás…

Eljött az ideje, hogy önálló úszásnem legyen végre a Sőni-úszás, a delfin lábbal mellúszás !!!

Ajánlott olvasmány :

Sőni-úszás – Delfin lábbal mellúszás

A BOLDOG SZÜLINAPOT SŐNI REBEKÁNAK! bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

Egy stílusteremtő, mégis elfeledett Úszó !

Egyetemi éveim elején ismerkedtem meg (kelet-)német(országi) orvosgyakorlatom során Erwin Rommel orvosának unokájával, Ronnal, aki maga is sokoldalú athléta volt, fajának méltán büszkesége. Igazi polühisztór volt Adónisz német testében. Ronald Brechlin orvostanhallgatóként a szabadidejében zongorázott, futott és úszott. Tengerben és medencében egyaránt remekül. Ő hívta föl a figyelmemet a „Berkoff-Stil”-re, ahogyan ő ejtette inkább „Berghoff-Stil”-re (amcsiassan „Berkoff style”-ra). Hiszen… Akkoriban történt a Szöuli Olimpián, hogy Dave Berkoff [ejt: Déjv Bõ®kảf] egészen új stílusban úszott vılágcsúcsot hátúszásban…

No nem ezzel a szokott, hanyatt malomkörző „hátúszás”-sal nyert… Hanem…

Vele az élen a Szöuli Olimpia előfutamában és döntőjében hárman csaknem az egész (50 m-es) medencét átúszták hanyatt a víz alatt, mint a delfin játszva a test hanyatt hullámzásával … Hihhetetlen, hogy a világ hogy elsiklott az eset fölött ! Ma már Berkoff nevét is nehéz föllelni a világhállón, pedig az olimpia színpadán azazhogy szín-vizén új úszásnemet teremtett !!! Világcsúccsal ! Tehát, ahogyan úszott, az gyorsabb (volt), mint a hagyományos hátúszás…

A tudósító még azt mondja lelkesülten, hogy itt a jövő hátúszása… „That is going to be the back stroke of the future” … Hát teljesen jó a meglátása… mégis egészen máshogy lett…

Ma már csak az amerikai szakirodalom jegyzi „Berkoff Blastoff” címen az erőteljes és gyakran győzedelmes vízalatti kezdését, amely leginkább a delfinek hanyattúszásához hasonlítható… Ezt a túl sikeres „Berkoff-kezdés”-t hamar 5 méterre korlátozták, ahelyett, hogy új úszásnemként ismerték volna el.

A döntőben csaknem az egész medencét átúszta (32 m-t) hanyatt a víz alatt, mint egy delfin játszva a test hanyatt hullámzásával, még a rajtkori beragadását is bőven ledolgozva, azután mégis a 2. helyre csúszva … A mellette úszó Szuzuki Dajcsi „csak” 30 métert delfinegett, de ezzel olimpiai bajnok lett, a kanadai Sean Murphy pedig több, mint 40 métert delefinegett hanyatt a víz alatt… Talán nem volt oly tehetséges, talán kifulladt, – ez úszásnem rövidtávıságának bızonyságaként – így alig több, mint egy másodperc lemaradással csak a döntő 8.-ja lett…

Bár „Berkoff Blastoff” címen jegyzi az amerikai szakirodalom a víz alatti hanyatt-delfinegő kezdést, olimpiát mégis végül Szuzuki Daicsi nyert vele ! Nem sokkal Berkoff előtt… bár meg nem döntve az Ő új világcsúcsát !

Egy szellemesebb, de legalábbis szélesebb látókörű világban a hanyatt-delfin-úszás egy új úszásnem lenne ! Sokan dolgoztak rajta, míg az olimpián föltűnhetett, de Dave Berkoff volt az, aki világcsúcsra és világhírre vitte… Azután pillangózó folytatás helyett a híre elenyészett…

Ma már csak az amerikai szakırodalom jegyzi „Berkoff Blastoff” címen az erőteljes és így gyakran győzedelmes vízalatti kezdést, amely legınkább a delfinek hanyattúszásához hasonlítható…

Berkoff úsz-filmje idézi az úsz-újdonság átütő erejét !!!

Hihetetlen hogy a világ hogy elsiklott az eset fölött, ma már Berkoff nevét is nehéz föllelni, még a vılághállón is, pedig új csúcsával új úszásnemet teremtett… hát még Szuzukiét, akinek a világhírlelése olimpiai bajnokként is szerényebb keretek között enyészett el…

Olivier Poiriet-Leroy Berkoff és Szuzuki vízalatti párbaja (DAVID BERKOFF AND DAICHI SUZUKI’S UNDERWATER DUEL IN ‘88) írásában pedig egészen hitelesen VASSALLO BLASTOFF néven emlegeti a Vassallo által kialakított új úszásnem rajt-maradékát… amelyet Dave Berkoff tett híressé…

Ajánlott e történethez még e film : How the “Dolphin Kick” changed Swimming forever avagy 
Hogyan válto(zta)tta meg végleg a hanyattdelfin(e)gés a hátúszást ?! … a héllőn :

Ez a Hanyatt-Hármas elgondolkodtató ez úszásnem nevének szabatosságában is…
Berkoff-úszás ? vagy… Talán ınkább Szuzuki-úszás ?! Német barátom ugye nem a japánok dics(őség)ét domborította, inkább egy német gyökerű amerikaiét…
Berkoff, a Hanyatt-Delfin nyert ! Új csúcsot állított föl ! Az eredményét mégsem örökítették meg, mert az úszás kockakobakú „bölcsei” új korlátozó és eggyben rendkívült korlátolt szabályt alkottak.

A teljesség, de talán még ınkább a hitelesség kedvéért hangsúlyozandó: nem Ő, hanem a szintén amcsi (pontosabban Puerto Rico-i) Jesse Vassallo volt, aki az úszóvilágot megismertette a hanyatt delfin úszás(ának) hatékonyságával. Az olimpiai bajnok nevére persze jobban emlékezik a világ. Ezt a túl sikeres „Berkoff-kezdés”-t döbbenetes módon 5 méterre, majd engedékeny(ebb)en 15 méterre korlátozták a szabály(h)ozók, ahelyett, hogy új úszásnemként ismerték volna el. Csakúgy, ahogyan egy új úszásnemmé le(hete)tt a pillangó is épp egy emberöltővel azelőtt ! (Olimpiai versenyszámként először 1956-ban.) A mell megújítását szemlélők kevésbé voltak korlátoltak, szűk látókörűek, vagy talán Székely Éva, a magyar „Pillangókisasszony” volt megnyerőbb, mint az amcsi Berkoff vagy a japcsi Szuzuki meg más hanyatt úszótársaik… Bár éppen(séggel) Ők is jóképű fickók voltak. Mindenesetre Jesse Vassallo új úszásnemet teremtett, melynek sikerességét többek igazolták. Lehet, hogy a Vassallo-úszás [ejt: Vảsszảlló-úszás] vagy a Berkoff-úszás nem hosszútávra való, csak rövidre (50 méterre) való. De e(gy) pörgeszám – betegesen idegenkedőn sprintszám – csak színesítené az úszás vılágát…

Talán az illő sorrend : a Vassallo-kezdés, majd a Berkoff-pörgés és a hanyatt-delfin-úszás…

Ha lett volna szellemesség a FINA akkori vezetőiben, akkor ma legalább öt úszásnem létezne, a Berkoff meg Szuzuki által bemutatott hanyatt delfin úszással egyetemben… Gondoljuk csak el : kettő féle hanyattúszás, a három hasonúszás mellett, melynek egyike immár a hanyatt delfin (úszás) lehetne ! Vassallo meg Szuzuki meg Berkoff után szabadon…

Addig marad a „Berkoff Blastoff” magyar(abb)ul a „Berkoff-kezdés” avagy hátúszásban az erőteljes delfingő vízalatti kezdés, amely leginkább a delfinek hanyattúszásához hasonlítható…

Ajánlott olvasmány : OLIVIER POIRIER-LEROY :

David Berkoff and Daichi Suzuki’s Underwater Duel in ’88

Ajánlott olvasmány :

Vassallo-úszás – a hanyatt-delfinegés

A Dave Berkoff bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

„Én kezdtem, de mások olimpiai (bajnoki) szintre vitték…”

Ki volt Berkoff ? Hááát…

Vele az élen a Szöuli Olimpia döntőjében hárman csaknem az egész medencét átúszták hanyatt a víz alatt, mint egy delfin játszva a test hanyatt hullámzásával … Hihetetlen hogy a világ hogy elsiklott az eset fölött, ma már Berkoff nevét is nehéz föllelni a világhállón, pedig az olimpia színe előtt új úszásnemet teremtett… Ma már csak az amerikai szakirodalom jegyzi „Berkoff Blastoff” címen az erőteljes és gyakran győzedelmes vízalatti kezdését, amely leginkább a delfinek hanyattúszásához hasonlítható… Ezt a túl sikeres „Berkoff-kezdés”-t 5 méterre korlátozták, ahelyett, hogy új úszásnemként ismerték volna el.

Egyetemi éveim elején ismerkedtem meg (kelet-)német(országi) orvosgyakorlatom során Erwin Rommel orvosának unokájával, Ronnal, aki maga is sokoldalú athléta volt, fajának méltán büszkesége. Igazi polühisztór volt Adónisz német testében. Ronald Brechlin a szabadidejében zongorázott, futott és úszott meg lepkészett. Tengerben és medencében egyaránt remekül. Ő hívta föl a figyelmemet a „Berkoff-Stil”-re, ahogyan ő ejtette inkább „Berghoff-Stil”-re (amcsiassan „Berkoff style”-ra). Akkoriban történt a Szöuli Olimpián, hogy Dave Berkoff [ejt: Déjv Bõ®kảf] egészen új stílusban úszott vılágcsúcsot hátúszásban. A döntőben csaknem az egész medencét átúszta (32 m-t) hanyatt a víz alatt, mint egy delfin játszva a test hanyatt hullámzásával, még a rajtkori beragadását is bőven ledolgozva, azután mégis a 2. helyre csúszva … A mellette úszó Szuzuki Dajcsi „csak” 30 métert delfinegett, de ezzel olimpiai bajnok lett, a kanadai Sean Murphy pedig több, mint 40 métert delefinegett hanyatt a víz alatt… Talán nem volt oly tehetséges, talán kifulladt, – ez úszásnem rövidtávıságának bızonyságaként – így alig több, mint egy másodperc lemaradással csak a döntő 8.-ja lett…

Berkoff úsz-filmje idézi az úsz-újdonság átütő erejét !!!

A tudósító még azt mondja lelkesülten, hogy itt a jövő hátúszása… „That is going to be the back stroke of the future” … Hát teljesen jó a meglátása… mégis egészen máshogy lett…

Hihetetlen hogy a világ hogy elsiklott az eset fölött, ma már Berkoff nevét is nehéz föllelni, még a vılághállón is, pedig új csúcsával új úszásnemet teremtett… hát még Szuzukiét, akinek a világhírlelése is szerényebb keretek között enyészett el…

Olivier Poiriet-Leroy Berkoff és Szuzuki vízalatti párbaja (DAVID BERKOFF AND DAICHI SUZUKI’S UNDERWATER DUEL IN ‘88) írásában egyenesen VASSALLO BLASTOFF néven emlegeti a Vassallo által kialakított új úszásnem rajt-maradékát…

Bár „Berkoff Blastoff” jegyzi az amerikai szakirodalom a víz alatti hanyatt-delfinegő kezdést, olimpiát mégis végül Daicsi Szuzuki nyert vele ! Nem sokkal Berkoff előtt… méghozzá új világcsúccsal !

Ajánlott film: How the “Dolphin Kick” changed Swimming forever avagy Hogyan válto(zta)tta meg végleg a hanyattdelfin(e)gés a hátúszást ?! a héllőn :

Ez a Hanyatt-Hármas elgondolkodtató ez úszásnem nevének szabatosságában is… Talán ınkább Szuzuki-úszás ?! De hát német barátom ugye nem a japánok dics(őség)ét domborította…
Berkoff, a hanyatt-delfin nyert, az eredményét mégsem örökítették meg, mert az úszás kockakobakú „bölcsei” új korlátozó és eggyben rendkívült korlátolt szabályt alkottak.

Ma már csak az amerikai szakırodalom jegyzi „Berkoff Blastoff” címen az erőteljes és így gyakran győzedelmes vízalatti kezdést, amely legınkább a delfinek hanyattúszásához hasonlítható…

A teljesség, de talán még ınkább a hitelesség kedvéért hangsúlyozandó: nem Ő, hanem a szintén amcsi (pontosabban Puerto Rico-i) Jesse Vassallo volt, aki az úszóvilágot megismertette a hanyatt delfin úszás(ának) hatékonyságával. Az olimpiai bajnok nevére persze jobban emlékezik a világ. Ezt a túl sikeres „Berkoff-kezdés”-t döbbenetes módon 5 méterre, majd engedékeny(ebb)en 15 méterre korlátozták a szabály(h)ozók, ahelyett, hogy új úszásnemként ismerték volna el. Csakúgy, ahogyan egy új úszásnemmé le(hete)tt a pillangó is épp egy emberöltővel azelőtt ! (Olimpiai versenyszámként először 1956-ban.) A mell megújítását szemlélők kevésbé voltak korlátoltak, szűk látókörűek, vagy talán Székely Éva, a magyar „Pillangókisasszony” volt megnyerőbb, mint az amcsi Berkoff vagy a japcsi Szuzuki meg más hanyatt úszótársaik… Bár éppen(séggel) Ők is jóképű fickók voltak. Mindenesetre Jesse Vassallo új úszásnemet teremtett, melynek sikerességét többek igazolták. Lehet, hogy a Vassallo-úszás [ejt: Vảsszảlló-úszás] nem hosszútávra való, csak rövidre (50 méterre), de e(gy) pörgeszám – betegesen idegenkedőn sprintszám – csak színesítené az úszás vılágát…

Ha lett volna szellemesség a FINA akkori vezetőiben, ma legalább öt úszásnem létezne, a Berkhoff meg Szuzuki által bemutatott hanyatt delfin úszással egyetemben… Gondoljuk csak el: kettő féle hanyattúszás, a három hasonúszás mellett, melynek egyikre immár a hanyatt delfin (úszás) lehetne! Vassallo meg Szuzuki meg Berkoff után szabadon…

Addig marad a „Berkoff Blastoff” magyar(abb)ul a „Berkoff-kezdés” avagy hátúszásban az erőteljes delfingő vízalatti kezdés, amely leginkább a delfinek hanyattúszásához hasonlítható…

A Vassallo-úszás – a hanyatt-delfinegés bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

Valaha Szegeden eggy medencében kezdtük…
Ő döntötte meg az 50 m-es megyei csúcsomat háton…
Nem ismertem nála tehetségesebbet… ezt szerencsére a szülei is megértették… támogatták…
Maga Széchy Tamás választotta ki a kicsik közül Szegeden, hogy azután Pesten folytassa pályaúszását…

Az 1996-os Atlantai Olimpián 200 m vegyesen hetedikként jutott a döntőbe, ahol így az eggyes pályát kapta.
A döntőben elképesztő küzdőszellemmel, egyéni csúccsal és olimpiai rekorddal megszerezte a bajnoki címet. Életében első alkalommal sikerült 2 perc alá úsznia magát 200 m vegyesen…

– Akkor tudatosult bennem, hogy megnyertem, amikor azt láttam, hogy az én időm kezdődik egyedül eggyessel, mert csak én úsztam két percen belül. Akkor mondhattam azt: ez nem igaz! 

Azon a háton… amin engem is legyűrt, úszta be magát elsőnek ! Azután már „csak” a helyét tartotta…
De láthatólag maga sem hitte a becsapás után, hogy olimpiai bajnok lett… a legszélső, a surranó pályáról…
A kitartó kemény munkának meglett végre az eredménye !

Czene Attila – olimpiai bajnokunk

Ünnepeljük hát a napján a Bajnokot ! A Bajnokunkat… Czene Attilát !

200 m vegyesúszásban olimpia csúcs ! – 1:59,91 (1996. július 26., Atlanta)

Áldás (július) hava 26.-án már csak Attila kedvéért is érdemes mind a négy úszásnemben, azaz „vegyesben” úszni minden magyarnak…

Czene Attila nevelőedzője Szegeden Banka Péter volt, aztán eltűntek előlem… Széchy Tamás vezénylete alatt igazi profi cseperedett belőle… Amíg mi a kedvünkre úsztunk, addig Ő már a Nemzet kedvére edzett egész nap, minden nap, hosszú éveken át…

Czene Attila emlékezik

A Czene Attila napja bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

Weissmüller Jancsi híres „Tarzan üvöltése”

melyet állítólag maga fejlesztett ki…

Íme a kottája is:

1904. Nap hava (június) 2.-án született Johnny Weissmüller a magyar Délvidéken, Párdányban, majd Szabadfaluban, sváb nevén Freidorfban nevelkedett a későbbi amerikai versenyúszó és filmszínész…

„Tarzan” alakítója 1922 július 22.-én elsőként úszta le a 100 métert eggy percen belül (58:26 másodperc alatt).

http://en.wikipedia.org/wiki/File:John_Weissmuller%27s_MGM_Tarzan_Yell.ogg?embedplayer=yes&autoplay=1

Elhagyatva, szegénységben halt meg, aki oly sokakat gazdagított… († 1984)

Weissmüller Jancsi híres „Tarzan üvöltése” saját végakaratának megfelelően a temetésén is fölhangzott…

A A magyar Tarzan szülinapján – Nap hava 2.-án bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

1987 Kikelet (március) hava 18.-án született Freeholdban, New Jersey államban egy erdélyi magyar lányka, akit Rebecca Soni néven anyakönyveztek az amerikaiak…

Sőni Rebeka – Rebecca Soni kolozsvári származású amerikai magyar úszónő. A 200 méteres mellúszás olimpiai bajnoka (2008) és világcsúcstartója (2012), a 100 méteres mellúszás világbajnoka és világcsúcstartója (2009).

Rebecca Soni magyar származású amerikai úszónő (szülei Sőni Péter és Kinga Kolozsvárról vándoroltak ki az USA-ba). Sőni Rebeka hírneves öregapja a bukovinai születésű dr. Sőni Pál, irodalomtörténész, kolozsvári egyetemi tanár (+1981). Természetesen a gyönyörű leányunoka anyanyelvi szinten beszél magyarul… 

Sőni/Soni Rebeka/Rebecca magyarul mondta el néhány millió magyar ember füle hallatára, hogy otthon Philadelphiában természetesen magyarul beszélnek és magyaros ételeket esznek. Nagyon szereti pl. a csirkepaprikást…

ÉS MÉG HOGYAN ÚSZIK !!!

És világcsúcsot is úszott minden magyar örömére 2012-ben 200 m mellyen…

Ahogyan maga mondja : „Nagyon büszke vagyok a kultúrára, amelyben fölnőttem… a szüleim hamarabb jöttek Amerikába, mint én születtem, de és hamarabb beszéltem magyarul, mint angolul… az étel, a nyelv és minden magyar volt, amiben fölnőttem… ez az én részem… és ennek igazán örülök…” 

Köszöntsük hát illő magyar tisztelettel a szülinapján!
Ha saját vérünkként ünnepeljük őt, úgy megmaradhat minden magyarveszejtő erő ellenében is vérünknek, magyarnak… talán más, gyöngébb esendő-veszendő kivándorló magyarjaink is kedvet kapnak még magyarnak maradni !!!

Dr Sz L

A teljesség kedvéért ajánlott még az alábbi acsarkodó antimagyar írás is – természetesen a válogatott megjegyzéseivel (idegenül erőltetett szóval: kommentjeivel), amelyeket azok őszinte magyar igazsága miatt az utóbbi időkben már rejtenek: Az én olimpiám

De vissza a valósághoz, a bajnokhoz : Ím, hogyan lett az Amerikában élő magyar lány olimpiai bajnok világcsúccsal :

No persze a világnácik ezt is lekorlátouták… Nézzék hát az Öncsövezőn ! (Youtube-on)

A Sőni Rebeka szülinapján bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

Sokat fejlődött a „verseny-mellúszás” az utóbbi évtizedekben… Ez a „mellúszás” már messze nem is hasonlít a kényelmes vadvizi „békaúszkálás”-ra. A „mellúszás” valóban mellel való hullámmozgássá lett, a lábmozgás pedig a legkevésbé sem emlékeztet a béka vizi rugdallásaira…
A „mellúszás” vagy szabatosabban „békaúszás” meg a „verseny-mellúszás” mára szinte két külön úszásnemmé lett…

A Gyurta Dani 200 mellen világcsúcs ! bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.