Wanié András, Wannie András (Szeged, 1911. április 23. – Sacramento, Kalifornia, 1976. november 12.) olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok úszó, vízilabdázó, sportvezető. 

Fivérével, Wanié Rezsővel együtt lettek híres úszóbajnokok.

1926-tól a KISOK (Közép Iskolás Sportolók Országos Köre), 1929-től a Szegedi Úszó Egylet úszója és vízilabdázója volt. 1926-tól összesen huszonegy alkalommal szerepelt a magyar úszó válogatottban.
Elsősorban a 4×200 méteres váltóúszásban ért el jelentős sikereket.

1930-ban tagja volt a 4×200 méteren Európa-csúcsot úszó magyar gyorsváltónak. 1933-ban, a torinói főiskolai világbajnokságon szerepelt a bajnoki címet szerző magyar vízilabda válogatottban is. 

1933-ban, 22 évesen visszavonult a válogatottságtól, majd 1934-ben az aktív sportolástól is.

1934-ben a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen államtudományi oklevelet szerzett. Visszavonulása után a földművelésügyi minisztériumban osztálytanácsos, mezőgazdasági szakértő

1940-ben Csik Ferenc utódaként a magyar úszó válogatott szövetségi kapitánya lett. Tisztségét 1943-ig töltötte be, majd kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba.

Bár Amerikában Sacramentoban halt meg, Szeged nyugszik a Belvárosi Temetőben…

Verseny-eredményei

Úszásban

• olimpiai 3. helyezett:
  • 1932, Los Angeles: 4×200 m gyors (9:31,4 – Szabados László, Székely András, Bárány István)
• olimpiai 4. helyezett:
  • 1928, Amszterdam: 4×200 m gyors (9:57 – Tarródi Szigritz Géza, Wanié Rezső, Bárány István)
• Európa-bajnok:
  • 1931, Párizs: 4×200 m gyors (9:34,8 – Szabados László, Székely András, Bárány István)
• Európa-bajnoki 2. helyezett:
  • 1926, Budapest: 4×200 m gyors (10:03,4 – Bitskey Zoltán, Tarródy Géza, Bárány István)
• Európa-bajnoki 3. helyezett:
  • 1927, Bologna: 4×200 m gyors (10:03,6 – Tarródy Géza, Wanié Rezső, Bárány István)
• Európa-bajnoki 5. helyezett:
  • 1926, Budapest: 400 m gyors (5:34,6)
• főiskolai világbajnok:
  • 1933, Torino: 4×200 m gyors (Abay Nemes Oszkár, Szabados László, Székely András)
• főiskolai világbajnoki 3. helyezett:
  • 1933, Torino: 100 m gyors (1:01,6)
• főiskolai világbajnoki 4. helyezett:
  • 1933, Torino: 50 m gyors (27,4)
• magyar bajnok
  • 4×200 m gyors: 1930
• Európa-csúcstartó:
  • 4×200 m gyors: 9:30,6 (1930 – Baranya Károly, Wanié Rezső, Bárány István)

Vízilabdában

• főiskolai világbajnok
  • 1933, Torino (Bozsi Mihály, Brandi Jenő, Csorba Oszkár, Dezső Kornél, Dugár János, Mezei István, Sárkány Miklós, Tarics Sándor, Zábrák Imre)

A Wanié András a szögedi úszó-dalia szülinapján bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

Betiltotta a FINA agyatlan bizottsága.
Ahelyett, hogy új verseny-rendet alkotott volna !
Csodaruhás úszások keretében bárki úszhat(na) bármilyen halbőrben !!!

De nem csak a „cápabőr” ruha a tilos, hanem sok olyan mozgás, ami gyorsabbá tehetné a mozgást a vízben…

Korlátolt kockafejűek alakítják az úszás szabályrendszerét a versenyeken.

Létre kell hát hozzuk a hülyéktől mentes úszás szabályrendszerét !

A FINA : Szabályokkal a sebesség ellen… bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

Kezdünk Matt Biondival, aki olaszos nevével nem csak az amerikai úszó, de a vizilabda-válogatottjának a tagja is volt… no persze így könnyű elhozni a labdát minden negyedidő nyitányán…

1988-ban Szöulban az uszikáló véznák között Matt Biondi (Szőke Matyi) volt a kirívóan izmos … világcsúccsal nyer…

1992-ben Barcelonában egy hasonlóan jó kiállású, izmos orosz Popov veri Matt Biondit…

2004-ben (Athénben) már csaknem mindenki birkózó mezben… és már delfin lábcsapásokkal kezdenek…

2008-ban (Bejdzsingben) már mindenki vizi-birkózó mezben… már féloldalas lábállással rajtolnak és már még több delfin-lábcsapás a kezdéskor…

2012-ben (Londonban) már nem divat a vizi-birkózó mez… ám mindenki tomporgatyában feszít…
Már nem csak féloldalas lábállással, de hátsó lábtámasszal rajtolnak és már egészen természetes a bevezető, fölgyorsító delfin-lábcsapás-sor a kezdéskor…

2016-ban Rio-ban már hosszan delfinegnek…

2020-ban Tókjóban már maszkabálban ment a védekezés a friss levegő ellen… de a kezdő delfingés már egyre meghatározóbb lett…

A 50 m gyors – az olimpiai döntők tükrében bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

Lükurgosz azaz Λυκοῦργος (i.e. 820 táján) törvényhozó Szpártában. Nevéhez fűződik a szpártái állam alkotmánya, mely hosszú évszázadokig szinte változatlan formában maradt fönn. Lükurgosz törvényei, a Lükurgeia (Λῠκούργειᾰ) egy legendás nemzet megteremtésével maguk is legendássá lettek, hisz legendát teremtettek …

A Szpártái Lükurgosz (Λυκοῦργος) neve jelentése ‘Elszánt (mint a) farkas‘, eredete : λύκος azaz lükosz a ’farkas’ + -ουργός azaz –ourgosz ’munkás’, összevontában: ’Farkas(ként)-munkálló’, azaz a farkas elszántságával, kitartásával munkálkodó ἔργον (ergon ’munka’) a hagyomány szerint a Szpártái Alkotmány a Μεγάλη Ῥήτρα azaz a Megálé Rhétra megalkotója…

Plutarkhosz közép-platonista krónikás, életrajzíró – akit római polgárként Lucius Mestrius Plutarchus (Μέστριος Πλούταρχος) néven is ismerhetünk – Párhuzamos életrajzok (Βίοι Παράλληλοι / Bioi paralélloi ) művében olvashatjuk : apjának, Eunomosznak és bátyjának, Polüdektésznek a halála után Lükurgosz foglalta el a trónt. Nyolc hónapig volt csak király, mert önként lemondott, amikor megtudta, hogy bátyjának özvegye várandósan maradt… Lükurgosz az önkéntes száműzetést választotta. Ióniai, krétai és egyiptomi utazásai során az ott tapasztalt törvényekből okulva álmodta meg Szpártá alkotmányát. Krétán ismerkedett meg Thalésszal, a költő törvényhozóval. Thalészt Szpártába küldte, hogy készítse elő a nép szívét…

Lükurgosz alakjáról kortárs írásos forrás vagy más kézzelfogható nem maradt fönn…

Németh György jegyzi meg Egy másik Spárta írásában (A polisok világa, Bp, 1999.), hogy Lükurgoszról nemhogy kézzelfogható adat, de még Kr. e. 5. század előtti írásos forrás sem maradt fönn. 

Lükurgosz első (ma ismert) említése Hérodotosznál található A görög-perzsa háborúban (I. 65-66.)

A római korban az államelmélettel foglalkozó írók, Cicero meg Polübiosz a szpártái alkotmányt – leginkább annak kevert formáját – dicsérték, többnyire személyesen Lükurgosznak tulajdonítva a megalkotás érrdemét.

Plutarkhosz csupán egy Delphoiban látható diszkoszról számol be, amelyre Lükurgosz neve volt rávésve. Ezért is vélték már többen az ókorban is, hogy Ő inkább csak mondai személy. Bertrand Russell állítása szerint is műthologiai alak volt, akinek mondája Árkádiából került Spártába; szerinte Lükurgosz Zeusz szerepét betöltő helyi isten lehetett. Állítását a név „Farkasűző” jelentésére alapozta. Műthologiai voltát hangoztatta Eduard Meyer is az 1880-as években és ezt a tartották a kortárs magyar ókortudósok is, köztük az Ókori lexikon szerkesztője, Pecz Vilmos is…

A mai történetírás már elfogadja Lükurgosz valós történeti létét… hogy ez ugyan min (is) múlik ?! Ezen is látszik, hogy a történelem nem tudomány, hanem dogmák kanonizációja !!!

Lükurgoszi úsz(ó)-elv, Lükurgoszi usz(am)-elv : Szpártában minden nap kötelező volt az úszás, de legalábbis a fürdőzés, a megmártózás az Eurótasz folyóban mindenkinek (aggoknak is) … Ami egészen új és szokatlan volt, hogy Lükurgosz ezt törvénybe is iktatta …

Hérodotosz szerint még a szpártáiak voltak a legzabolátlanabb, legzüllöttebb népe Hellénföldnek…
Azután jött Lükurgosz a törvényeivel… azaz az alkotmányával… a minden nap kötelező úszással… és a kőkemény testgyakorlással… a küzdedzéssel meg a tánccal…

De akad szpártái tanulság napjainkra is…

A fölvilágosodás folyamában kétféle Lükurgosz-nézet különíthető el. 

Schiller Plutarkhosz szövege alapján ítélt. Szolón és Lükurgosz történelmi esszéjében mélyen elítéli a Lükurgoszi alkotmányt, többek közt az általános emberi kapcsolatok (atyai, anyai, fiúi szeretet) hiányát rója föl. Azt azonban elismeri, hogy az a maga nemében tökéletes. Nahát ! Szerinte Szolón törvényei állnak az emberiség szolgálatában. Ebből a nyárspolgári baromságból fakad a máig is elszenvedett nyálas demokrácia-ajnározás is…
Schiller Lükurgoszt azért is megrója, hogy az állam önérdekeit tartotta szem előtt, s a szpártáiaktól elvette az eszmei és művészeti fejlődés lehetőségét. Az emberi kapcsolatok elkorcsosodását vetette föl, mivel ő az önmagát kérkedőn „fölvilágosodott”-nak tartó kortárs polgárságának betegesen individualista szemszögéből látta és láttatta a dolgokat.

A sokkal műveltebb Jean-Jacques Rousseau már hétévesen megismerte a Plutarkhosz-féle életrajzo(ka)t. Több írásában magasztalta Szpártát, visszasírta azokat az időket, amikor az alkotmány életben volt. Legjobban a nevelési rendszer tetszett neki. Az alkotmányt nemcsak tökéletesnek és követendőnek gondolta, hanem a demokrácia egyetemes példájának. Külön fejezeteket írt az ideális törvényhozóról. Ezt az eszményi törvényhozót természetesen Lükurgoszról mintázta…

Ajánlott olvasmány :  Wesselényi Miklós : Balítéletekről 

Ajánlott olvasmány :

Krétai tenger vagy Dór-tenger

A Lükurgosz – az úszás alkotmánya bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

„Én kezdtem, de mások olimpiai (bajnoki) szintre vitték…”

Ki volt Berkoff ? Hááát…

Vele az élen a Szöuli Olimpia döntőjében hárman csaknem az egész medencét átúszták hanyatt a víz alatt, mint egy delfin játszva a test hanyatt hullámzásával … Hihetetlen hogy a világ hogy elsiklott az eset fölött, ma már Berkoff nevét is nehéz föllelni a világhállón, pedig az olimpia színe előtt új úszásnemet teremtett… Ma már csak az amerikai szakirodalom jegyzi „Berkoff Blastoff” címen az erőteljes és gyakran győzedelmes vízalatti kezdését, amely leginkább a delfinek hanyattúszásához hasonlítható… Ezt a túl sikeres „Berkoff-kezdés”-t 5 méterre korlátozták, ahelyett, hogy új úszásnemként ismerték volna el.

Egyetemi éveim elején ismerkedtem meg (kelet-)német(országi) orvosgyakorlatom során Erwin Rommel orvosának unokájával, Ronnal, aki maga is sokoldalú athléta volt, fajának méltán büszkesége. Igazi polühisztór volt Adónisz német testében. Ronald Brechlin a szabadidejében zongorázott, futott és úszott meg lepkészett. Tengerben és medencében egyaránt remekül. Ő hívta föl a figyelmemet a „Berkoff-Stil”-re, ahogyan ő ejtette inkább „Berghoff-Stil”-re (amcsiassan „Berkoff style”-ra). Akkoriban történt a Szöuli Olimpián, hogy Dave Berkoff [ejt: Déjv Bõ®kảf] egészen új stílusban úszott vılágcsúcsot hátúszásban. A döntőben csaknem az egész medencét átúszta (32 m-t) hanyatt a víz alatt, mint egy delfin játszva a test hanyatt hullámzásával, még a rajtkori beragadását is bőven ledolgozva, azután mégis a 2. helyre csúszva … A mellette úszó Szuzuki Dajcsi „csak” 30 métert delfinegett, de ezzel olimpiai bajnok lett, a kanadai Sean Murphy pedig több, mint 40 métert delefinegett hanyatt a víz alatt… Talán nem volt oly tehetséges, talán kifulladt, – ez úszásnem rövidtávıságának bızonyságaként – így alig több, mint egy másodperc lemaradással csak a döntő 8.-ja lett…

Berkoff úsz-filmje idézi az úsz-újdonság átütő erejét !!!

A tudósító még azt mondja lelkesülten, hogy itt a jövő hátúszása… „That is going to be the back stroke of the future” … Hát teljesen jó a meglátása… mégis egészen máshogy lett…

Hihetetlen hogy a világ hogy elsiklott az eset fölött, ma már Berkoff nevét is nehéz föllelni, még a vılághállón is, pedig új csúcsával új úszásnemet teremtett… hát még Szuzukiét, akinek a világhírlelése is szerényebb keretek között enyészett el…

Olivier Poiriet-Leroy Berkoff és Szuzuki vízalatti párbaja (DAVID BERKOFF AND DAICHI SUZUKI’S UNDERWATER DUEL IN ‘88) írásában egyenesen VASSALLO BLASTOFF néven emlegeti a Vassallo által kialakított új úszásnem rajt-maradékát…

Bár „Berkoff Blastoff” jegyzi az amerikai szakirodalom a víz alatti hanyatt-delfinegő kezdést, olimpiát mégis végül Daicsi Szuzuki nyert vele ! Nem sokkal Berkoff előtt… méghozzá új világcsúccsal !

Ajánlott film: How the “Dolphin Kick” changed Swimming forever avagy Hogyan válto(zta)tta meg végleg a hanyattdelfin(e)gés a hátúszást ?! a héllőn :

Ez a Hanyatt-Hármas elgondolkodtató ez úszásnem nevének szabatosságában is… Talán ınkább Szuzuki-úszás ?! De hát német barátom ugye nem a japánok dics(őség)ét domborította…
Berkoff, a hanyatt-delfin nyert, az eredményét mégsem örökítették meg, mert az úszás kockakobakú „bölcsei” új korlátozó és eggyben rendkívült korlátolt szabályt alkottak.

Ma már csak az amerikai szakırodalom jegyzi „Berkoff Blastoff” címen az erőteljes és így gyakran győzedelmes vízalatti kezdést, amely legınkább a delfinek hanyattúszásához hasonlítható…

A teljesség, de talán még ınkább a hitelesség kedvéért hangsúlyozandó: nem Ő, hanem a szintén amcsi (pontosabban Puerto Rico-i) Jesse Vassallo volt, aki az úszóvilágot megismertette a hanyatt delfin úszás(ának) hatékonyságával. Az olimpiai bajnok nevére persze jobban emlékezik a világ. Ezt a túl sikeres „Berkoff-kezdés”-t döbbenetes módon 5 méterre, majd engedékeny(ebb)en 15 méterre korlátozták a szabály(h)ozók, ahelyett, hogy új úszásnemként ismerték volna el. Csakúgy, ahogyan egy új úszásnemmé le(hete)tt a pillangó is épp egy emberöltővel azelőtt ! (Olimpiai versenyszámként először 1956-ban.) A mell megújítását szemlélők kevésbé voltak korlátoltak, szűk látókörűek, vagy talán Székely Éva, a magyar „Pillangókisasszony” volt megnyerőbb, mint az amcsi Berkoff vagy a japcsi Szuzuki meg más hanyatt úszótársaik… Bár éppen(séggel) Ők is jóképű fickók voltak. Mindenesetre Jesse Vassallo új úszásnemet teremtett, melynek sikerességét többek igazolták. Lehet, hogy a Vassallo-úszás [ejt: Vảsszảlló-úszás] nem hosszútávra való, csak rövidre (50 méterre), de e(gy) pörgeszám – betegesen idegenkedőn sprintszám – csak színesítené az úszás vılágát…

Ha lett volna szellemesség a FINA akkori vezetőiben, ma legalább öt úszásnem létezne, a Berkhoff meg Szuzuki által bemutatott hanyatt delfin úszással egyetemben… Gondoljuk csak el: kettő féle hanyattúszás, a három hasonúszás mellett, melynek egyikre immár a hanyatt delfin (úszás) lehetne! Vassallo meg Szuzuki meg Berkoff után szabadon…

Addig marad a „Berkoff Blastoff” magyar(abb)ul a „Berkoff-kezdés” avagy hátúszásban az erőteljes delfingő vízalatti kezdés, amely leginkább a delfinek hanyattúszásához hasonlítható…

A Vassallo-úszás – a hanyatt-delfinegés bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

Weissmüller Jancsi híres „Tarzan üvöltése”

melyet állítólag maga fejlesztett ki…

Íme a kottája is:

1904. Nap hava (június) 2.-án született Johnny Weissmüller a magyar Délvidéken, Párdányban, majd Szabadfaluban, sváb nevén Freidorfban nevelkedett a későbbi amerikai versenyúszó és filmszínész…

„Tarzan” alakítója 1922 július 22.-én elsőként úszta le a 100 métert eggy percen belül (58:26 másodperc alatt).

http://en.wikipedia.org/wiki/File:John_Weissmuller%27s_MGM_Tarzan_Yell.ogg?embedplayer=yes&autoplay=1

Elhagyatva, szegénységben halt meg, aki oly sokakat gazdagított… († 1984)

Weissmüller Jancsi híres „Tarzan üvöltése” saját végakaratának megfelelően a temetésén is fölhangzott…

A A magyar Tarzan szülinapján – Nap hava 2.-án bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

1987 Kikelet (március) hava 18.-án született Freeholdban, New Jersey államban egy erdélyi magyar lányka, akit Rebecca Soni néven anyakönyveztek az amerikaiak…

Sőni Rebeka – Rebecca Soni kolozsvári származású amerikai magyar úszónő. A 200 méteres mellúszás olimpiai bajnoka (2008) és világcsúcstartója (2012), a 100 méteres mellúszás világbajnoka és világcsúcstartója (2009).

Rebecca Soni magyar származású amerikai úszónő (szülei Sőni Péter és Kinga Kolozsvárról vándoroltak ki az USA-ba). Sőni Rebeka hírneves öregapja a bukovinai születésű dr. Sőni Pál, irodalomtörténész, kolozsvári egyetemi tanár (+1981). Természetesen a gyönyörű leányunoka anyanyelvi szinten beszél magyarul… 

Sőni/Soni Rebeka/Rebecca magyarul mondta el néhány millió magyar ember füle hallatára, hogy otthon Philadelphiában természetesen magyarul beszélnek és magyaros ételeket esznek. Nagyon szereti pl. a csirkepaprikást…

ÉS MÉG HOGYAN ÚSZIK !!!

És világcsúcsot is úszott minden magyar örömére 2012-ben 200 m mellyen…

Ahogyan maga mondja : „Nagyon büszke vagyok a kultúrára, amelyben fölnőttem… a szüleim hamarabb jöttek Amerikába, mint én születtem, de és hamarabb beszéltem magyarul, mint angolul… az étel, a nyelv és minden magyar volt, amiben fölnőttem… ez az én részem… és ennek igazán örülök…” 

Köszöntsük hát illő magyar tisztelettel a szülinapján!
Ha saját vérünkként ünnepeljük őt, úgy megmaradhat minden magyarveszejtő erő ellenében is vérünknek, magyarnak… talán más, gyöngébb esendő-veszendő kivándorló magyarjaink is kedvet kapnak még magyarnak maradni !!!

Dr Sz L

A teljesség kedvéért ajánlott még az alábbi acsarkodó antimagyar írás is – természetesen a válogatott megjegyzéseivel (idegenül erőltetett szóval: kommentjeivel), amelyeket azok őszinte magyar igazsága miatt az utóbbi időkben már rejtenek: Az én olimpiám

De vissza a valósághoz, a bajnokhoz : Ím, hogyan lett az Amerikában élő magyar lány olimpiai bajnok világcsúccsal :

No persze a világnácik ezt is lekorlátouták… Nézzék hát az Öncsövezőn ! (Youtube-on)

A Sőni Rebeka szülinapján bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

Dór-tenger neve meg azért is illő, mert tömör és történeti távlatokba vetít : Az óhellén népek és nyelvek eloszlása alapján a klasszikus hellén korban jobbára a (hellén) dórok lakták és hajózták (uralták) e tengert :

Ajánlott olvasmány még :

Lükurgosz – az úszás alkotmánya

Víz alatt úszni…

Kelíz meg a sós víz – pillangózás tengerben

A Krétai tenger vagy Dór-tenger bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.