Az A(s)zak tenger – kirími tatárul Azaq deñizi, régies deák nevén Meótisz, latinul Palus Maeotis.
Ennek emlékezetét őrzi a cserkesz adyghe Хы Мыутlэ.

Az Aszói-tenger szlávoskodón meg oroszkodón Azovi tenger, oroszul meg Азовское море [ejt : Azovszkoje mórje], és kisoroszul (ukránul) is éppen Азовське море. (Innen az Azovi neonácik neve is.)

Az „azov”-nak oroszul és egyéb szláv (szolga) nyelveken természetesen semmi értelme sincsen, hacsak nem a tatár Azaq deñizi, Азакъ денъизи ( ازاق دﻩﯕىزى) származéka. Levédia tengerének „Maiótisz mocsarai”-nak, hellénül szó szerint a „Maiótisz-tó”-nak azaz ἡ Μαιῶτις λίμνη magyar neve azonban máig él, orosz torzulatában fönnmaradt. Nyelvében járatos magyarnak máig is könnyen érthető: A sekély tenger, amely olykor ki-kiszárad… kiaszik… kiaszogat…

Az Oszmán törökök a halbőségéről igen eggyszerűen és szellemesen csak Balık Deniz azaz a „Hal-tenger” néven emlegették.

Döbbenet, hogyan majmolta később Európa minden népe is a szlávra torzított magyar nevet …

A Az Aszó(i) tenger – Az A(s)zak tenger bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

A hajdan helyes helléniszmosz azonban igencsak elenyészett. Ritka ma a görögös műveltség !
2500 esztendővel a hellének után a világ ma nemigen tud (biztonsággal) úszni…
Világszerte több, mint 200 000-en fulladnak vízbe évente !

Az ENSZ Közgyűlése négy évvel ezelőtt döntött úgy, hogy július 25.-ét a Vízbefulladás Megelőzésének Napja’vá nyilvánítja, minthogy bolygónkon ez az  eggyik  vezető halálok a gyermek-ifjak 1-24 éves korosztályában.

Ma van a Vízbefulladás Megelőzésének Világnapja – Police.hu

Vizimentők : MA VAN A VÍZBEFULLADÁS MEGELŐZÉSÉNEK NAPJA…

Érdekes nézőpontok ütköznek, mit kell, mit lehet, no meg mit tilos a víz táján…

A legfontosabb intés bizonyosan ez :

GYERMEKET NE HAGYJUNK FÖLÜGYELET NÉLKÜL SEM A VÍZBEN, SEM ANNAK A PARTJÁN !

A legbiztonságosabb a medence. Vízőr is akad a medencék táján.

A természetes vizeinkkel már óvatosabban érdemes bánni !
A vízmélység meg a vízalatti rejtett tereptárgyak kellemetlen meglepetéseket okozhatnak…
Az élő vizekben HALMAY ZOLTÁN magyaros modorában érdemes úszni, előretekint(get)ve, hogy a fejünket a (be)látásunk vezesse ! Ne a vak merőség…

A folyóvizek sodrását is ki kell tapasztalni ! De ezt is meg lehet tanulni. A Tisza parti városokban a legtermészetesebb volt a folyópartra járás meg a mindennapi úszás.
A Délvidéken ma is az ! Kanizsa, Zenta, Becse meg Titel… A víz tele van fürdőzőkkel meg úszókkal és mindenkinek igen teljes vizbiztonsága van, hiszen a gyakorlattal jön (meg) a tapasztalat !
Nálunk ma már csaknem mindenhol tilos fürödni a Tiszában. (Csak a kibójázott helyeken nem.)
Mégsem kevesebb a vízbeveszés…
Vajon miért is ? Talán mert tanult hülyéket nevel az EU ! Meg a minden tiltása…

Egészen más dolog a tengerben úszni. A sós víz fönntart, de mindig veszélyes is. A hullámzásn túl a szikláktól a medúzákig bármi előbukkanhat. Ezért érdemes úszó- vagy búvárszemüveget a gyerekekre is adni !

Légvételkor a vízből érdemes fejjel-föltesttel jobban kiemelkedni. Ez a kiszámíthatatlan hullámzásokkal járó víznyeldekést is megelőzi… No persze a tapasztalat itt is sokat számít…

Ha nagy a hullámzás Budda javallata szerint ajánlott alámerülni…
Víz alatt úszni… annyi mint megszabadulni a csapásonkénti levegővétel kényszerétől… annyi mint révedni, táltulni, (át)szellemülni… (föl)szabadulni… a víz mélyén…

A szabad merülést is gyakorolni kell, mint minden mást !
A magam javallata, hogy a légszomj nélküli távot tessék növelni !

Aki nem gyakorol, akinek nincs vizi jártassága, az biz’ veszélyben van…

Tiltásokkal meg a vizimentők szaporításával bizonyára lehet csökkenteni a veszélyeket…

De az én úszó-nézőpontom egészen más !

A Vízbefulladás Megelőzésének Napja’ helyett legyen a ma az Úszni-Tudás Napja !

Miért ne lehetnénk mi az a Nemzet, amelynek a gyermekei már eggyéves korban megtanulnak úszni ?!
Miért ne lehetnénk mi a legvízbiztonságosabb nemzet ?!
Miért ne lehetne a Magyar a vízbiztonságáról is híres ?!
Úgy a világraszóló vizilabda bajnokságokat is mind bizton megnyernénk…
A vízbiztonságáról híres Nemzet lemoshat mindenkit a vizisportok viadalain !
No ez végre egy értelmes és Nemes Föladat. Előre Nemzetem !

Volt már olyan Nemzet, ahol alap volt az úszás !
Sőt ! Minden Polgárnak kötelező !
Szpártá azaz Σπάρτᾱ alkotmánya rögzítette ezt :

Szpártái polgárnak az úszás minden nap alapvető kötelesség !!!

Lükurgosz azaz Λυκοῦργος alkotmánya rögzítette ezt Kr.e. 820 táján… 

Talán fölnőhetnénk végre hozzájuk !!!
Így… A 2800 esztendő múltán…

Ajánlott olvasmányok :

Lükurgosz – az úszás alkotmánya

Víz alatt úszni…

A Az úszni-tudás napján bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

Az Óceán (szó) maga is megér egy bekezdést, hiszen egy évezredeken át az ősi szép szumer szó rontott, kehes konyhalatin, de inkább erasmus-i pongyolatin alakja forgott közszájon. Az óhellén Ókeanosz (Ὠκεᾰνός) tenger-istennév nyomán fakadt a latin Ōceanus [ejt: Ókėanusz] majd a mare ōceanum [ejt: mare ókėanum]. Bizonyára a német der Ozean szó cincegő ejtése [ejt: Ócėán] is hatással-nyomással volt a mai korcs magyar alak rögzülésére. Azonban maga az „óceán” szó (is) egy ócska tévedés, aminek ma (már) megint ismerjük az eredetijét, a műveltség bölcsejéből, az Urak városából, a Látók országából, a szumer nyelvből… amely minden nyugati kultúra alapja…

Aki magyar vérrel él, annak nem lehet akadály ledobni a germanizmus béklyóját !

Óceán vagy Ákián ?!

Tagadhatatlan tény minden műveletlenséggel szemben, hogy az ősforrása e szónak (is) a szumer (eme(n)gir) nyelv. A nagy ógörög Ókeanosz (Ὠκεᾰνός) – Phereküdésznél (Φερεκύδης ὁ Σύριος) a Kr.e. 6. században még Ógenosz (Ὠγενός) – eredetije (is) a szumer(i) azaz eme(n)gir nyelv *A-ki-an(u) azaz az ‘Ég és Föld vize’ szavából fakad. 

Ókeanosz (Ὠκεᾰνός) meg Téthüsz (Τηθύς) titanisz-Tenger-istennő leánygyermeke (az) Ókeanisz (Ὠκεανίς) a tengeri vagy tán tangari (óceáni) nümpha. Azazhogy ezek termékenyen tengernyi rengetege…

Az Ókeanidák avagy Ókeanidesz (Ὠκεανίδες) pedig Ókeanosz (Ὠκεᾰνός) meg Téthüsz (Τηθύς) Tenger-istenségek gyermekeinek sokasága, akik talán 3000-en, vagy talán még annál is többen, megszámlálhatatlanul sokan voltak…

Mind az Apa-apa (Víz-Apa) mind a gyermekek neve a szumer(i) azaz eme(n)gir nyelv *A-ki-an(u) ‘Ég és Föld vize’ szavából fakadt…

Ady-t is – az Ő nagy Tévedését is – e szerint az ősiséghez illően javítottam. (Sz.) : AZ ÉRTŐL AZ AKIÁNIG

Az (erazmuszian) émelyítően germanomán pongyola „óceán”-nak persze a tenger szavunk révén van illő magyar neve is : tangar ! Itt az idő használni végre ! A tangar lehet óriás is, tehát górtangar !

Vagy… leragadhatunk a betűhív balfékeskedésnél az ősök összes ős-tévedéseinél…
Akkor majd őrjöngve örvendezhet az Ős-Kaján !!!

A Az Óceántól az Akianig – vagy éppen fordítva bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

Mór nézetből a Mór Tenger neve is illendő. Különösképpen, hogy a Móroknak csak ez a tengere van, hiszen a másik oldalon, nyugaton csak akiánjuk – németkedőn óceánjuk – van. Érdemes itt megjegyezni : Az európai nyelvek „óceán”-ja mind a szumer(i) azaz eme(n)gir nyelv *A-ki-an(u) ‘Ég és Föld vize’ szavából fakadt… 

Óceán vagy Ákián ?!

Leragadhatunk a betűhív balfékeskedésnél az ősök összes ős-tévedéseinél…
Akkor majd őrjöngve örvendezhet az Ős-Kaján !!!

Ajánlott olvasmány :

A Római Tenger – közhülyén Földközi-tenger

A Mare Ibericum – Ibér-tenger bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

A katalán partok mentén meg a ma is katalánok lakta Baleári szigetek körül van a Baleár-tenger !
Ha a nemzetisége alapján neveznénk el, úgy meg Katalán-tenger.

Ládd még : İbér-tenger !
Mare Ibericum – Mar de Alborán 

Ajánlott még :

A Római Tenger – közhülyén Földközi-tenger

Türrhén-tenger – Etruszk-tenger – Teres(z)-tenger

A Baleár-tenger – Mare Balearicum bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

The Yizhoushu, which was a chronicle of the Western Zhou dynasty (1046–771 BCE), gives the first Chinese name for South China Sea as Nanfang Hai (Chinese: 南方海; pinyin: Nánfāng Hǎi; lit. ‘Southern Sea’),

A 16. századi portugál hajósok Mare da China alakban még csak Kína tengereként emlegették. Ez a mai Dél-Kínai-tenger az angol világ elsöprő nyomulásaként ragadt a mi mai magyar nyelvünkbe…

A kínaiaskodó túlkapások ellensúlyozására a Kínától – helyesebben Kuangdongtól – délre elterülő, Fülöp-szigetekről is elnevezhetjük… De ha Tajwant támogatjuk, úgy illően Tajwani tenger vagy Tajwan tengere.

Tajwan, Luzon meg Palawan (Fülöp-)szigetek Borneo, Indokína és a (dél-)kínai szárazföld által ölelt tenger…

Találóbb neve a térség többi partját és népét is megjelenítendően az Indokín(a(i) tenger, vagy a Viet-kín(a(i) tenger, de …

Ajánlott még :

Rúcsú-tenger

A A Kuangdong(i) tenger – Nán hǎi bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

(Észak)-keletről az Appennini-félsziget, észak-nyugatról a Toszkán(ai)-szigetek, nyugatról Korzika és Szardínia, délről Szikélia határolja. A már jó ideje franci megszállás alatt álló Korzika kivételével valamennyi partja Olaszországhoz tartozik.

Hésziodosz (Ἡσίοδος) említi a Türrhének, azaz Türrhénoi (Τυῤῥηνοί) népét e térségben, akik leginkább az etruszkokkal azonosíthatók. További bonyodalom, hogy ióni(ai) tájszólásban Türszének (Τυρσηνοί() dórul meg Türszánok (Τυρσανοί) alakban bukkannak föl az ógörög szerzőknél többnyire csak ‘nem-görög’ jelentésben. Tény, hogy az Etruszkok népe, más néven a Raszennák, avagy a Teres(z)ek éltek e térségben. (Toszkána, Látium meg Kampánia vidékén)

Magyarul illőbben Etruszk-tenger : a(z esetlen nevű) „Földközi tenger” (Itáliával és Szikéliával jól tagoltan elkülönülő) nyugati fele … de legalábbis az Etruria és Korzika (meg Szárdínia) közötti része… Ugyanígy ajánlott ezen nép nevére utalóan a Raszenna-tenger, vagy Teres-tenger is !

A mai taljánok (olaszok) az „ü” hangot ejteni képtelenül, de még üpszilont írni is bajosan csak Mar Tirreno alakban írják… Az eredeti alakot jobban őrzi a francos mer Tyrrhénienne y-nal. A németek is hellén-hagyományőrző Das Tyrrhenische Meer néven emlegetik. Az angolok klasszikusan francosan modoroskodva megtartották az óhellén alakot Tyrrhenian Sea, de [Tiríniön szí] ejtésében még jobban torzítják…

Ajánlott még :

A Római Tenger – közhülyén Földközi-tenger

Krétai tenger vagy Dór-tenger

Ájgáj-tenger – Hullámos tenger – Partos tenger –mai görögül Egeo Pelagosz

valamint … Szárdi tenger, Vandál tenger …

A Türrhén-tenger – Etruszk-tenger – Teres(z)-tenger bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

A szellemileg gyöngélkedők kedvéért megjegyzem, hogy a világon minden tenger föld(ek) között van, így a világon minden tenger „Földközi-tenger” ! Így csak a gyönge elméjűek vállalhatják e tenger nevét Földközi-tengernek ! Minthogy magam jó egészségben tudom elmémet is, így természetesen e tenger illő(bb) nevét kutatom. Minthogy jobbat nem találtam, így a legillendőbb nevét írom meg mondom : Római Tenger !!!

Az ókori égihoniak – betegesen torz modoroskodással egyiptomiak – szerint Wadzs Úr vagy Wagy-Ur. Ami annyit jelent, hogy ‘Nagy Zöld’. Az ó-égihoniak (pongyolatinkodón egyiptomiak) a Neilosz (latinkodón Nílus) torkolatvidékének papürusz-rengetegéről nevezték el az egész azon túli tengert… a Nagy Kék(ség)et… „Nagy Zöld(ség)”-nek !

Az óhellének egyszerűen csak Hé Thálassza (ἡ θάλασσα) vagyis A Tenger névvel illették. Olykor A Nagy Tenger azaz Hé Megálé Thálassza (ἡ μεγάλη θάλασσα), vagy A Mi Tengerünk hellénül hē Hémetera Thálassza (ἡ ἡμετέρα θάλασσα), vagy Hé Thálassa hé kath’hémâsz (ἡ θάλασσα ἡ καθ’ ἡμᾶς), azaz a ‘Köröttünki Tenger‘…

A rómaiak csak Nagy Tenger azaz Mare Magnum vagy Belső Tenger azaz Mare Internum, majd a Római Birodalom korától a Mi Tengerünk azaz Mare Nostrum volt a neve. A hülye „Földközi-tenger” azaz Mare Mediterrāneum nevét Solinus terjesztette el a 3. században a 6. századi Szevillyai Isidor szerint. Ez a fogyatékos elnevezés annyit jelent, mint hogy ‘a földek közötti tenger’, a ‘között’ jelentésű medius meg a ‘föld’ jelentésű terra szavakból, az utóbbi természetére utaló -āneus képzővel.

A mai értelmetlen(ül) rossz és téveteg kései görög-római fordítás, a „Földközi-tenger” helyett illendő, találó magyar neve a Római Tenger, Rómi tenger, Róma Tengere, hiszen csak(is) a rómaiak uralták és birtokolták minden partját… Előttük se, utánuk se, senki se !

Óperzsa iratokban is következetesen Római tenger vagyis Darjáj-e Róm (دریای روم), a közép-perzsában meg Zréh ī Hróm szerepel.

Az iszlám meg az óarab irodalomban hasonló következetességgel Bahr al-Rúm(í) (بحر الروم vagy بحر الرومي) vagyis ‘a Rómaiak Tengere‘ ill. ‘Római tenger‘.
Másik arab neve volt Bahr al-šám(í) (بحر الشام) azaz ’Szüria tengere’, ebből következetesen a Szír tenger vagy a Szűr tenger lehet a Római (Földközi) Tenger keleti fele. Bár ez a név az egészre messze nem olyan találó, hiszen a szírek csak a keleti partjait uralták. Ekként : A Római tenger keleti fele (csak) a Szír tenger.

A A Római Tenger – közhülyén Földközi-tenger bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

A Hogyan ússzunk hosszan, gyorsan ? bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

Ógörögül Aigaion Pelagosz (Αιγαίον Πέλαγος) alakban íratott meg hangzott…

A magyarban is illőbb lenne szánalmas szolgai másolás helyett Hellén tenger, Szigetes tenger, vagy akár fennköltebben Özön-sziget tenger, Sziget-özön tenger néven emlegetni a görögök szigetes tengerét !

Az Ájgáj-tenger – maira rontott nevén Égei tenger – a Pónnim–tenger, azaz Pún–tenger vagy Római tenger, közhülyébben a „Földközi tenger” része, annak egy észak-keleti nyúlványa. Minden más altengerénél szigetesebb területe, így talán innen is a Partos neve…

Az Ájgáj-tenger a Görög főföld meg Anatolia (ma Törökország) között terül el. Közlekedik a Dardán-szoroson a Márvány-tengeren majd a Boszporuszon keresztül a Fekete-tengerrel is.

Ájgáj… Tenger-néveredet

Az Ájgáj-tenger (Αιγαίον Πέλαγος) nevét már az ókorban is sokféleképpen magyarázták. Némelyek szerint Aegae [ejt: Ájgáj] városáról, vagy Aegea amazon királynőről, aki e tengerbe veszett, megint mások szerint Athén alapítójáról, Aigaiosz (Αἰγεύς, latinkodón Aegeus) királyról, Thészeusz apjáról neveztetett el, aki fia (téves) halálhírére e tengerbe vetette magát…

Az Aigeidész (Αἰγείδης) pedig Aigeus király leszármazottját jelenti, elsősorban Thészeuszt (Θησεύς).

Az ógörög Ájgájon pelágosz (Αἰγαῖον Πέλαγος) nyomán a mai görög Egeo Pelagosz (Αιγαίο Πέλαγος) neve Hészükhiosz ( Ἡσύχιος ὁ Ἀλεξανδρεύς, latinkodón Hesychius) szerint a ‘kecske’ aix (αἴξ) göndör szőrének metaphorája által a ‘hullámok’ jelentésű tájnyelvi ájgesz (αἶγες) származékaként ‘Hullámos tenger‘ vagy magyarabbul ‘Fodrozódó tenger‘ vagy ‘Göndörgő tenger‘ jelentésben élt. Megint más értelmezésben a ‘part’ jelentésű aigialosz (αἰγιαλός ) szó az eredete. Így magyarul az értelme : Partos tenger

A tenger déli-délnyugati része a Krétai tenger vagy Dór-tenger, északi része a Thrák-tenger vagy Thráx-tenger. De részletesebb tagolásban más tengerrészek is kaptak illő neveket, mint az Ikáriai tenger…

Az Ájgáj-tenger szigetei hét csoportra oszthatóak :

• Thrák szigetek vagy Északkeleti-Égei-szigetek (a Thrák-tengerben )
• Nyugat-Égei-szigetek (Euboia / Évia)
• (Északi) Szporádok 
• Kükládok
• Száróni-szigetek
• Dódekanészosz (Déli Szporádok)
• Kréta

Az Archipelágó [ejt: Arkhipelágó] szó eredetileg ezekre a szigetekre vonatkozott.
Később jutott angli bugrissággal rossz ejtésben el máshova is…

Ajánlott még :

Lükurgosz – az úszás alkotmánya

Víz alatt úszni…

A Ájgáj-tenger – Hullámos tenger – Partos tenger –mai görögül Egeo Pelagosz bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.