Wanié András, Wannie András (Szeged, 1911. április 23. – Sacramento, Kalifornia, 1976. november 12.) olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok úszó, vízilabdázó, sportvezető. 

Fivérével, Wanié Rezsővel együtt lettek híres úszóbajnokok.

1926-tól a KISOK (Közép Iskolás Sportolók Országos Köre), 1929-től a Szegedi Úszó Egylet úszója és vízilabdázója volt. 1926-tól összesen huszonegy alkalommal szerepelt a magyar úszó válogatottban.
Elsősorban a 4×200 méteres váltóúszásban ért el jelentős sikereket.

1930-ban tagja volt a 4×200 méteren Európa-csúcsot úszó magyar gyorsváltónak. 1933-ban, a torinói főiskolai világbajnokságon szerepelt a bajnoki címet szerző magyar vízilabda válogatottban is. 

1933-ban, 22 évesen visszavonult a válogatottságtól, majd 1934-ben az aktív sportolástól is.

1934-ben a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen államtudományi oklevelet szerzett. Visszavonulása után a földművelésügyi minisztériumban osztálytanácsos, mezőgazdasági szakértő

1940-ben Csik Ferenc utódaként a magyar úszó válogatott szövetségi kapitánya lett. Tisztségét 1943-ig töltötte be, majd kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba.

Bár Amerikában Sacramentoban halt meg, Szeged nyugszik a Belvárosi Temetőben…

Verseny-eredményei

Úszásban

• olimpiai 3. helyezett:
  • 1932, Los Angeles: 4×200 m gyors (9:31,4 – Szabados László, Székely András, Bárány István)
• olimpiai 4. helyezett:
  • 1928, Amszterdam: 4×200 m gyors (9:57 – Tarródi Szigritz Géza, Wanié Rezső, Bárány István)
• Európa-bajnok:
  • 1931, Párizs: 4×200 m gyors (9:34,8 – Szabados László, Székely András, Bárány István)
• Európa-bajnoki 2. helyezett:
  • 1926, Budapest: 4×200 m gyors (10:03,4 – Bitskey Zoltán, Tarródy Géza, Bárány István)
• Európa-bajnoki 3. helyezett:
  • 1927, Bologna: 4×200 m gyors (10:03,6 – Tarródy Géza, Wanié Rezső, Bárány István)
• Európa-bajnoki 5. helyezett:
  • 1926, Budapest: 400 m gyors (5:34,6)
• főiskolai világbajnok:
  • 1933, Torino: 4×200 m gyors (Abay Nemes Oszkár, Szabados László, Székely András)
• főiskolai világbajnoki 3. helyezett:
  • 1933, Torino: 100 m gyors (1:01,6)
• főiskolai világbajnoki 4. helyezett:
  • 1933, Torino: 50 m gyors (27,4)
• magyar bajnok
  • 4×200 m gyors: 1930
• Európa-csúcstartó:
  • 4×200 m gyors: 9:30,6 (1930 – Baranya Károly, Wanié Rezső, Bárány István)

Vízilabdában

• főiskolai világbajnok
  • 1933, Torino (Bozsi Mihály, Brandi Jenő, Csorba Oszkár, Dezső Kornél, Dugár János, Mezei István, Sárkány Miklós, Tarics Sándor, Zábrák Imre)

A Wanié András a szögedi úszó-dalia szülinapján bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

Remek ütemes mondolat, amely a tajtékok csobogásában beivódik az emlékezetbe…

A Eggy-két-hár’ – Eggy-két-hár’ – Eggy karra három láb ! bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

Az alábbi film is egy érdekes mintát mutat ebből…

Ha nem zárjuk fejünkhöz-arcunkhoz a vállainkat, úgy nagyobb az ellenállás, nagyobb a víztorlasztás.
Tajtékot túrunk és nem haladunk…
Fölösleges.

Minél kisebb az ellenállás, a tajtéktúrás, annál hatékonyabban haladunk…

A Zárt vállakkal gyorsúszás bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

1881 június 18.-án, ezen a napon született erdőtelki Halmay Zoltán a Pozsony vármegyei Magasfalu melletti Dubrava tanyán, akit kétszeres olimpiai bajnok úszóként ismer a Magyar Világ.

A későbbi Erzsébet híd pesti hídfőjénél kialakított uszodában tanult meg úszni.
1896-tól a MÚE (Magyar Úszó Egyesület) versenyzője volt. Eggy év múlva 1 mérföldön lett magyar bajnok.

Az úszás mellett futballozott, vízilabdázott, athlétizált, evezett. Gyorskorcsolyázásban 5000 méteren magyar bajnokságot is nyert. Az 1900-as olimpiáról három éremmel tért haza.

A Hajós Alfréd révén ismertté vált és „magyar tempó” néven emlegetett úszóstílus, a váltott karú, de lábmunka nélküli gyorsúszás, legeredményesebb képviselője volt.

Továbbfejlesztette a váltott karú, lábmunka nélküli gyorsúszási technikát – a magyar tempót – amelyet Gräfl Ödön, magyar úszóbajnok fejlesztett ki. E technikával Halmay az 1904. évi nyári olimpiai játékokon két olimpiai bajnoki címet szerzett. Az 50 yardos döntőt holtverseny miatt kétszer teljesítette. Az MTK első olimpiai bajnoka volt. Ő lett a 100 méteres és a 220 yardos gyorsúszás első hivatalos világcsúcstartója is (1905, 100 m: 1:05.8 ; 1908, 220 yard: 2:26.8).

Az 1904. évi Nyári Olimpiai Játékokat, hivatalos nevén a III. Nyári Olimpiai Játékokat 1904 július 1.-eje és november 23.-a között rendezték meg St. Louisban, Missouri államban, az Egyesült Államokban.

Ez volt az az Olimpia, amelyen erdőtelki Halmay Zoltán kétszeres olimpiai bajnok lett,
aki 100 yard gyorsúszásban (1 perc 02,8 mp-cel)
és 50 yard gyorsúszásban is (28,0 mp-cel) elsőként ért célba.
Ezzel az aranyérmek számában az 5. helyen végeztünk…
Az Egyesült Államok, Németország, Kuba meg Kanada mögött…
Nagy-Britannia előtt…

1908-ban az olimpián a magyar úszócsapat vezetője, edzője és versenyzője is volt.
Itt két ezüstérmet szerzett.

Utolsó alkalommal 1910-ben versenyzett.
Később 1919-től 1928-ig a magyar úszóválogatott szövetségi kapitánya volt.

A Naganói Olimpiára és a későbbiekben is a Szlovák Olimpiai Bizottság által szerkesztett kiadványokban Halmayt valamint Prokopp Sándort és más magyar olimpikonokat szlovákként tüntették fel. A képtelenül módszeres történelemhamisítás ellenében a NOB állásfoglalása szerint e versenyzők magyar színekben, Magyarországnak nyerték olimpiai érmeiket

1956 május 20.-án húnyt el Budapesten.

A HALMAY ZOLTÁN SZÜLINAPJÁN bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

Születhetett volna két új úszásnem, de nem !
A FINA korlátoltjai inkább betiltották az eddigieknél gyorsabb két úszásnemet…

Pedig a hason meg a hanyatt delfingéssel máris hat hivatalos úszásnemünk lehetne !

Sőt ! Még azon a rövid távon is, ahol mégis szabad delfinegni, a gyorson – ami az angol világban „free style”, azaz „szabad úszás” mégsem szabad hanyatt delfinegni sem…

Ajánlom az alábbi filmet, amit ugyan nem enged ide Hozzám beágyazni sem…

https://www.youtube.com/watch?v=blTvzpCwGfg

Ajánlott még :

Delfingés-fejlesztés – egészen tudományosan

Új úszásnemek születtek !

A Betiltották a delfingést, hogy lassítsák az úszást bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

Megjegyzem, mindig megdöbbent, mennyire nem használják az uszony jótékonyan (sz)oktató hatékonyságát a kelísz oktatásában… Bárkit tanítottam pillére, így kapott igazán lendületet és kedvet is…

A korábban beidézett-beágyazott filmet ugyan (számomra értelmetlenül) törölték… mégis tartom ez írásom, és hamarosan saját filmmel is jelentkezem…

A Kelísz – tévetegen pillangó – hatékonyan bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

A régi időkben a vízből való kiemelkedés fontos volt. Talán azért is, mert a medencék nem voltak tükörvizűek azaz feszített víztükrűek. Ma azonban ez a fölemelkedés már a sebességet hátráltatja a síkvízen…

Ez a gyakorlás azonban karcsapással teljesen fölösleges, hiszen az már természet-ellenesen – nem kiemelkedve, hanem a vízbe merülve – már inkább csak hátráltat…

A Kelíszelés siklással – pillangózás siklással bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

Betiltotta a FINA agyatlan bizottsága.
Ahelyett, hogy új verseny-rendet alkotott volna !
Csodaruhás úszások keretében bárki úszhat(na) bármilyen halbőrben !!!

De nem csak a „cápabőr” ruha a tilos, hanem sok olyan mozgás, ami gyorsabbá tehetné a mozgást a vízben…

Korlátolt kockafejűek alakítják az úszás szabályrendszerét a versenyeken.

Létre kell hát hozzuk a hülyéktől mentes úszás szabályrendszerét !

A FINA : Szabályokkal a sebesség ellen… bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

A Hogyan tökéletesíthetjük a kelíszünket ? Pillangónkat… bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

Caeleb Dressel jó példával járt elöl… Kezdjük hát vele !

A Delfingés Derek Maas szerint bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.