A „mellúszás” még csak nevezhető némi okkal „mellúszás”-nak, hiszen a tajtékot mellel túrjuk.
A „mellúszás”-ból lett a „mellangózás” vagy inkább „mellengőzés”, a „mellkelísz” még találóbban „békakelísz” majd meg kialakult végre a „pillangózás”… a „kelísz(úszás)”…
De a „békakelísz”-ből nem lett „hivatalos” úszásnem, így ma szinte (már) senki sem ússza…

A „pillangózás”-nak a csapongó röptű pillangóhoz – a szép rovarhoz – az égvilágon semmi köze ! Valami gyönge elméjű szószegény alkotta ezt az illetlen nevet ! A világ meg közhülyén átvette és máig széltében használja…

Minthogy mindekét úszásnemre jellemző, hogy a tajtékot túrjuk, így illő nevük lehet a tajt(ék)úszás. De a kettő közül melyiknek ? Vagy talán mind a kettőnek ? Talán összefoglaló névnek is elkél a „tajt(ék)úszás”, minden olyan úszás(fajtá)ra, amely tajtékot túr…

Tajt(ék)úszás lehet az összefoglaló neve a tajték(ot )túró „mellúszás”-nak, a „mellangózás”-nak, a „mellengőzés”-nek, vagy „békakelísz”-nek meg a „pillangózás”-nak avagy az „igazi kelísz”-nek is…

A kelísz avagy a „pillangózás” tajtékja inkább fejjel-vállal-karral, míg a mell inkább mellel túratik…

A Tajt(ék)úszás – mellúszás vagy pillangózás ?! bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

Jack Sieg volt az első amerikai úszó aki szárnyaló csapásokkal haladt a békaúszásban. Az Iowai Egyetemen fejlesztette ezen úszásmódot az edzőja, David (Dave) Armbruster. Először 1935 február 25.-én mutatta be versenyen vegyesváltóban.

Ezzel még gyakronta gyorsabban is haladtak… Még maga a Führer is őszinte széles mosollyal élvezte ezt az új(uló) úszásnemet 1936-ban a Berlini Olimpián… különösen, hogy a német (színekben induló) Sietas állt győzelemre, de végül a japán Hamuró nyert. (A német Sietas a második lett.)

Természetesen ez három úszásnem, de ebből csak kettő ma hivatalos : „mell” néven a békaúszás meg „pillangó” néven a kelíszúszás. A szárnyas békaúszás, avagy a békaröpte vagy röptebéka ma nem hivatalos… Szinte senki nem ússza. Pedig a Berlini Olimpián még mindenkinek ez volt a „divatos” !

Szívesen látnék már a békaröpte vagy röptebéka versenyeket is !
A művelt emberiség ezt is gyakorolná ! Ha mások nem is, hát gyakoroljuk ezt mi magyarok !

A pillangóúszás vagy a kelészúszás pedig azóta (szülő-úszásnemétől) nagyon messzire jutott…

A pillangóúszás a vılág csaknem minden nyelvén a „pillangó” vagy „pille”, esetleg „lepke” jelzőjével ismeretes: németül Schmetterling(sschwimmen), flancosan francosan (franc(iá)ul) (nage) papillon, spanyolul (estilo) mariposa (natación), angolul Butterfly (stroke), görögül meg petalúδa (πεταλούδα), de még törökül is kelebekleme yüzme. Pedig a pıllangónak a csapongó röptéhez csak a legnagyobb jóındulattal, vagy még ınkább azzal sem hasonlítható, így „pillangó”( úszás)-nak is csak a legnagyobb korlátoltsággal nevezhető ! Ez úszásnem sokkal ınkább hasonlít a repülőhalhoz, vagy még ınkább a születő tıszavırág bukdánc(s)os csapdosásához, vízretérő röpdencéhez, így annak szögedi nevéről kelészúszás, kelíszúszás, vagy még eredetibben kelízúszás, egyszerűbben csak kelíz néven emlegetem … A kelí(s)z az, ami ez úszáshoz hasonlatossan fölszökken a vízről, majd visszahüppen és szökken megint repülni gyönge csapdosásokkal…

Megjegyzem, – a pillangónál – még a delfin mozgásához is hasonlatosabb ez úszás… mégis csak a talján emlegeti delfino (nuoto)-ként, azaz „delfinúszás” gyanánt… De pongyolangolul meg csak „fly”, azaz „légy” vagy „röp” ezen úszás tajra butított (leg)bugris(abb) neve…

A Mellúszásból pillangózás… bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

Sokat fejlődött a „verseny-mellúszás” az utóbbi évtizedekben… Ez a „mellúszás” már messze nem is hasonlít a kényelmes vadvizi „békaúszkálás”-ra. A „mellúszás” valóban mellel való hullámmozgássá lett, a lábmozgás pedig a legkevésbé sem emlékeztet a béka vizi rugdallásaira…
A „mellúszás” vagy szabatosabban „békaúszás” meg a „verseny-mellúszás” mára szinte két külön úszásnemmé lett…

A Gyurta Dani 200 mellen világcsúcs ! bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.