A váltott lábú víztaposás vagy víztiprás a vízben bebegés alapja. Az angol neve Eggbeater.
Ehhez segít az alábbi filmecske hajlékony hölgyikéje :

De akad itt férfi-oktató is :

A Hogyan tapossunk a vízben ? – The Eggbeater bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

A hajdan helyes helléniszmosz azonban igencsak elenyészett. Ritka ma a görögös műveltség !
2500 esztendővel a hellének után a világ ma nemigen tud (biztonsággal) úszni…
Világszerte több, mint 200 000-en fulladnak vízbe évente !

Az ENSZ Közgyűlése négy évvel ezelőtt döntött úgy, hogy július 25.-ét a Vízbefulladás Megelőzésének Napja’vá nyilvánítja, minthogy bolygónkon ez az  eggyik  vezető halálok a gyermek-ifjak 1-24 éves korosztályában.

Ma van a Vízbefulladás Megelőzésének Világnapja – Police.hu

Vizimentők : MA VAN A VÍZBEFULLADÁS MEGELŐZÉSÉNEK NAPJA…

Érdekes nézőpontok ütköznek, mit kell, mit lehet, no meg mit tilos a víz táján…

A legfontosabb intés bizonyosan ez :

GYERMEKET NE HAGYJUNK FÖLÜGYELET NÉLKÜL SEM A VÍZBEN, SEM ANNAK A PARTJÁN !

A legbiztonságosabb a medence. Vízőr is akad a medencék táján.

A természetes vizeinkkel már óvatosabban érdemes bánni !
A vízmélység meg a vízalatti rejtett tereptárgyak kellemetlen meglepetéseket okozhatnak…
Az élő vizekben HALMAY ZOLTÁN magyaros modorában érdemes úszni, előretekint(get)ve, hogy a fejünket a (be)látásunk vezesse ! Ne a vak merőség…

A folyóvizek sodrását is ki kell tapasztalni ! De ezt is meg lehet tanulni. A Tisza parti városokban a legtermészetesebb volt a folyópartra járás meg a mindennapi úszás.
A Délvidéken ma is az ! Kanizsa, Zenta, Becse meg Titel… A víz tele van fürdőzőkkel meg úszókkal és mindenkinek igen teljes vizbiztonsága van, hiszen a gyakorlattal jön (meg) a tapasztalat !
Nálunk ma már csaknem mindenhol tilos fürödni a Tiszában. (Csak a kibójázott helyeken nem.)
Mégsem kevesebb a vízbeveszés…
Vajon miért is ? Talán mert tanult hülyéket nevel az EU ! Meg a minden tiltása…

Egészen más dolog a tengerben úszni. A sós víz fönntart, de mindig veszélyes is. A hullámzásn túl a szikláktól a medúzákig bármi előbukkanhat. Ezért érdemes úszó- vagy búvárszemüveget a gyerekekre is adni !

Légvételkor a vízből érdemes fejjel-föltesttel jobban kiemelkedni. Ez a kiszámíthatatlan hullámzásokkal járó víznyeldekést is megelőzi… No persze a tapasztalat itt is sokat számít…

Ha nagy a hullámzás Budda javallata szerint ajánlott alámerülni…
Víz alatt úszni… annyi mint megszabadulni a csapásonkénti levegővétel kényszerétől… annyi mint révedni, táltulni, (át)szellemülni… (föl)szabadulni… a víz mélyén…

A szabad merülést is gyakorolni kell, mint minden mást !
A magam javallata, hogy a légszomj nélküli távot tessék növelni !

Aki nem gyakorol, akinek nincs vizi jártassága, az biz’ veszélyben van…

Tiltásokkal meg a vizimentők szaporításával bizonyára lehet csökkenteni a veszélyeket…

De az én úszó-nézőpontom egészen más !

A Vízbefulladás Megelőzésének Napja’ helyett legyen a ma az Úszni-Tudás Napja !

Miért ne lehetnénk mi az a Nemzet, amelynek a gyermekei már eggyéves korban megtanulnak úszni ?!
Miért ne lehetnénk mi a legvízbiztonságosabb nemzet ?!
Miért ne lehetne a Magyar a vízbiztonságáról is híres ?!
Úgy a világraszóló vizilabda bajnokságokat is mind bizton megnyernénk…
A vízbiztonságáról híres Nemzet lemoshat mindenkit a vizisportok viadalain !
No ez végre egy értelmes és Nemes Föladat. Előre Nemzetem !

Volt már olyan Nemzet, ahol alap volt az úszás !
Sőt ! Minden Polgárnak kötelező !
Szpártá azaz Σπάρτᾱ alkotmánya rögzítette ezt :

Szpártái polgárnak az úszás minden nap alapvető kötelesség !!!

Lükurgosz azaz Λυκοῦργος alkotmánya rögzítette ezt Kr.e. 820 táján… 

Talán fölnőhetnénk végre hozzájuk !!!
Így… A 2800 esztendő múltán…

Ajánlott olvasmányok :

Lükurgosz – az úszás alkotmánya

Víz alatt úszni…

A Az úszni-tudás napján bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

Azért van idézőjelben a „sohasem”, mert a lélegeztető gépen talán már mégis csak késő…
De ha valaki még az előtt elkezdi, annak bizonyosan sikerülhet.

Ádándi Kiss Gyula remek, rajongó úszásoktató ma is !
Érdemes ezügyben Hozzá fordulni…

A „Úszni tanulni sohasem késő !” bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

Az úszás még az agyműködést is serkenti !

Ez a remek úsz-film akár nyelvleckének is kiváló…

A Úszás, mint a test karbantartása bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

Az internácik ellenében is itt van az erdélyi magyar lány egy új úszással !
Sőni-úszás – Delfin lábbal mellúszás !!!

Külön lábas kis uszonnyal még sebesebb, hosszabbal meg még gyorsabb…
Még hatékonyabb lehet pároslábas uszonnyal…

Érdemes más-más uszonyokkal is kimódolni !

Hullámzó, delfingő teljes test mozgás mellett a föl(ső )test mellúszásnak megfelelő hullángása…
A kettős hullángás eggybeolvadása…

Eljött az ideje, hogy önálló úszásnem legyen a Sőni-úszás, a delfin lábbal mellúszás !!!

A Sőni-úszás – Delfin lábbal mellúszás bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

Víz alatt úszni… mélly vízben a fuldokló is tud (egy rövid ideig)…

Víz alatt úszni… annyi mint megszabadulni a csapásonkénti levegővétel kényszerétől… annyi mint révedni, táltulni, átszellemülni… fölszabadulni… a víz mélyén…

No persze gyakorolni kell, mint minden mást !
A magam javallata, hogy a légszomj nélküli távot tessék növelni !

Nem kell sem a víz alatti időt, sem a távot erőltetni !
Minél tovább élvezni a víz alatt… egészen a légszomjig !

Akkor pedig élvezzük újra az Öreg İsten él(e)tet adó levegőjét !

Úszni a víz alatt tudatalakító, sőt tudatszabadító élvezet ! Víz alatti táltulat !

A Víz alatt úszni… bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

Ha egészségmegőrzés és testkarbantartás, akkor hát legalább kétszer, de inkább háromszor hetente !

A következő alapkérdés : Mennyit !? – Minél többet !!!

Ha élvezni akarjuk a vizet, formában is kell lennünk, de nem is szabad unásig terhelni a testünk…

Jobb a testnek háromszor negyven percet, mint eggyszer(e) két órát úszni egy héten…

A magam javallata a minden nap !
No persze ennek akad akadálya…
De törekedni érdemes rá…

A Milyen gyakran kellene ússzunk ? bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

Miért is ússzunk rendszeresen ? Azért, mert jót tesz. A testnek a szellemnek és a léleknek is…
Nem a versenysport a cél, hanem a rendszeres mozgás és így az egészséges élet.

A rendszeres úszás csökkenti a szív-koszorúér megbetegedések kockázatát.
Emeli a vér(ünk)ben a jóháj (betegesen angolkodón HDL) arányát…

A rendszeres úszás megőrzi a test ifjonti csihességét.

Lássuk csak :

A Mi történik az emberi testtel úszás közben ? bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

A tenger sós vize fönn(ebb) tart, így más benne az úszás. Magasabb is a vízfekvés, meg könnyedebb a mozgás. Nem kell oly sok csihesség (energia) a légvételekhez, hiszen szinte földob a víz. Igen ám, de a tenger hullámzóbb is és kiszámíthatatlan(abb) is… Magasabban, így emelkedettebben is kell szárnyalni benne !

Egészen más módon érdemes a tengerben úszni. Nem kell a karokat olyan magasra dobni, nem kell olyan „lazának” lenni… ellenben könnyen megy, így a vízből érdemes föltesttel jobban kiemelkedni. Ez a kiszámíthatatlan hullámzásokkal való víznyeldekést is megelőzi…

Ajánlott olvasmányok :

Víz alatt úszni…

Krétai tenger vagy Dór-tenger

Ájgáj-tenger – Hullámos tenger – Partos tenger –mai görögül Egeo Pelagosz

Lükurgosz – az úszás alkotmánya

A Kelíz meg a sós víz – pillangózás tengerben bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

A háj fönntart ! – Ez közismert.
Divat is volt hájasabbnak, párnázottnak lenni a 70-es meg a 80-as években is…
De mostanára… az úszók izmos daliákká lettek ! Még a lányok is inkább izmosak, mint párnázottak hölgyek…

No persze ne feledjük ! Egy medence meg benne a versenyszám könnyített rövid táv. A háj hosszú távon használ…

A A versenyúszók testalkata bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.