Ájgáj-tenger – Hullámos tenger – Partos tenger –mai görögül Egeo Pelagosz

Az Áigai-tenger vagy talán helyesebben, ejtés szerint Ájgáj-tenger nevének eredete máig is tisztázatlan, homályos. Vannak, akik ezen sokat nem agyalnak. Sőt voltak mindig is. A homály-magyarok ma igen bután meg szolgaian csak Égei tengerként emlegetik. A rómaiak csak majmosan másolták Mare Aegaeum alakban. Az angolok meg The Aegean Sea [ejt Ídzsön szí] alakban emlegetik. A törökök nem csak egyszerűen átvették, de még egy kicsit tovább is egyszerűsítették : Ege Denizi azaz „Ege tengere”. Bár van a törököknek egy szellemes(ebb)en egyszerűbb rég(ebb)i megnevezése is : Adalar Denizi, azaz a ‘Szigetek tengere‘, vagy magyarba is illőbben Sziget-tenger vagy még inkább Szigetek tengere, minthogy más (általuk látott) tengerben ennyi sok sziget sehol sincsen …

A mai állapotában az Ájgáj-tenger ( Égei tenger ) avagy a Szigetek tengere ma jórészt Görög- meg Törökországot határolja

Ógörögül Aigaion Pelagosz (Αιγαίον Πέλαγος) alakban íratott meg hangzott…

A magyarban is illőbb lenne szánalmas szolgai másolás helyett Hellén tenger, Szigetes tenger, vagy akár fennköltebben Özön-sziget tenger, Sziget-özön tenger néven emlegetni a görögök szigetes tengerét !

Az Ájgáj-tenger – maira rontott nevén Égei tenger – a Pónnimtenger, azaz Púntenger vagy Római tenger, közhülyébben a „Földközi tenger” része, annak egy észak-keleti nyúlványa. Minden más altengerénél szigetesebb területe, így talán innen is a Partos neve…

Az Ájgáj-tenger a Görög főföld meg Anatolia (ma Törökország) között terül el. Közlekedik a Dardán-szoroson a Márvány-tengeren majd a Boszporuszon keresztül a Fekete-tengerrel is.

Az Ájgáj-tengerÉgei tenger – az űrből

Ájgáj… Tenger-néveredet

Az Ájgáj-tenger (Αιγαίον Πέλαγος) nevét már az ókorban is sokféleképpen magyarázták. Némelyek szerint Aegae [ejt: Ájgáj] városáról, vagy Aegea amazon királynőről, aki e tengerbe veszett, megint mások szerint Athén alapítójáról, Aigaiosz (Αἰγεύς, latinkodón Aegeus) királyról, Thészeusz apjáról neveztetett el, aki fia (téves) halálhírére e tengerbe vetette magát…

Themisz és Aigeusz. Attikai vörös alakos külix, i.e. 440–430 tájáról, a teres (etruszk) Vulci városából.

Az Aigeidész (Αἰγείδης) pedig Aigeus király leszármazottját jelenti, elsősorban Thészeuszt (Θησεύς).

Az ógörög Ájgájon pelágosz (Αἰγαῖον Πέλαγος) nyomán a mai görög Egeo Pelagosz (Αιγαίο Πέλαγος) neve Hészükhiosz ( Ἡσύχιος ὁ Ἀλεξανδρεύς, latinkodón Hesychius) szerint a ‘kecske’ aix (αἴξ) göndör szőrének metaphorája által a ‘hullámok’ jelentésű tájnyelvi ájgesz (αἶγες) származékaként ‘Hullámos tenger‘ vagy magyarabbul ‘Fodrozódó tenger‘ vagy ‘Göndörgő tenger‘ jelentésben élt. Megint más értelmezésben a ‘part’ jelentésű aigialosz (αἰγιαλός ) szó az eredete. Így magyarul az értelme : Partos tenger

Magyar-görög úszóviadal Mükonosz vizében – az Égei tengerben – illőbben szólva az Ájgáji tengerben – óhellénül
Ájgájon Pelágosz (Αἰγαῖον Πέλαγος)

A tenger déli-délnyugati része a Krétai tenger vagy Dór-tenger, északi része a Thrák-tenger vagy Thráx-tenger. De részletesebb tagolásban más tengerrészek is kaptak illő neveket, mint az Ikáriai tenger

Az Ájgáj-tenger szigetei hét csoportra oszthatóak :

  • Thrák szigetek vagy Északkeleti-Égei-szigetek (a Thrák-tengerben )
  • Nyugat-Égei-szigetek (Euboia / Évia)
  • (Északi) Szporádok 
  • Kükládok
  • Száróni-szigetek
  • Dódekanészosz (Déli Szporádok)
  • Kréta

Az Archipelágó [ejt: Arkhipelágó] szó eredetileg ezekre a szigetekre vonatkozott.
Később jutott angli bugrissággal rossz ejtésben el máshova is…

Ajánlott még :

Lükurgosz – az úszás alkotmánya

Mükonosz vizében – Égei tengerben – illőbben szólva az Ájgáji tengerben – óhellénül Ájgájon Pelagosz (Αἰγαῖον Πέλαγος) vizében

Víz alatt úszni

Mükonosz vizében – az Égei tengerben – illőbben szólva az Ájgáji tengerben – óhellénül Ájgájon Pelagoszban (Αἰγαῖον Πέλαγος)

One comment

Leave a Reply