A mellúszás az eggyik alapúszásnem. Az ember bizonyára a békától tanulta el, de ma már a „hivatalos” neve is csak igen szánalmas tükörfordítás…
Németül : Brustschwimmen ist eine Schwimmart. Francoskodón la brasse, angolkodón Breaststroke, vagyis szó szerint „mell(úszás)”. A spanyolban ugyan két neve is van, bár az eggyik ugyanígy ‘mell( stílus)’ jelentésben az estilo pecho, a másik a kicsit nehezebben ért(elmez)hető estilo braza, az ‘öl(elő)úszás’. A portugálban is éppen így peito meg bruços néven él. De nem hagyta el még minden nép a józan ítélőképességét, így olaszul egészen életszerűen és a mintaadójához hűen „la rana”, vagyis békállatossan, szabatossan bék(a)úszás… ahogyan törökül is a béka után (lett) képletessen kurbağalama (yüzme).
Ölelő mell vagy béka ?! Melyik az illőbb ?! Persze az sem mindeggy, hogy hol és az sem, hogy ki ússza …

A mellúszás szó értelme az lehet, hogy (a) mell(ünkk)el túrjuk a tajtékot. A hétköznapi mellúszás neve illőbben, képletesebben ınkább békázás, vagy békászás, vagy még teljesebben bék(a)úszás lehet. Hiszen az állatvılágban legınkább a béka úszik így. Talán tőlük (is) tanultuk egykoron… a vízpartokon beugr(aszt)ott béká(k)ra bámulván… A taljánok bız „béka” néven „rana” szóval is emlegetik, [rána-ként is ejtik] a többieknél találóbban ez úszásnemet ma is. Így tesznek a törökök is kurbağalama ‘béka(mód)’-elnevezésükkel. Talán eggyszerűségében a görög neve a legfurcsább, talán mert a legrégibb is : πρόσθια κολύμβηση [ejt: prószthia kolímviszi] azaz ‘elülső úszás’ néven emlegetik. Vélhetően az ‘elülső úszás’ – nem hátulsó – a hátúszás vagy hanyatt-úszás ellentettjeként termett.
Szárazföldi és vízi gyakorlatok összefoglalása.
A mellúszás egyébként – a bék(a)úszás vagy békázás mellett – remek megkülönböztetője lehet a „koca-bék(a)úszás”-nak, amikoris az úszó – gyakran társasan is élővízben úszó – a fejét gondosan-folyamatosan kitartva, valóban a mellével túrja a tajtékokat… Az ilyen nem úgy, mint a béka, hanem valóban a mellével úszik… Tehát a „mellúszás” meg a bék(a)úszás már maga is kettő úszásnem ! De van ennek az úszásnemkörnek egy harmadik alakja is : az oldalúszás, amikor is élővízben társalgók – nyakfacsar(od)ás helyett – egymás felé fordulva „oldalazva melleznek”. Itt a külső láb lefelé rúg békamód meg a külső kar is lefelé kavar… A féloldalasság ellenében érdemes, jó átmozgatás, de fontos a rendszeres oldalváltás is. (Ez már a negyedik mellúszásnem.)
A bék(a)úszás azonban változik, fejlődik… a lábcsapás, avagy a (béka)rugás is eggyre kevésbé békás, és az egész mozgás eggyre inkább mellel tajtékozó a mellúszás !
Ma már eggyre inkább két külön úszásnemnek tekinthetjük a békát meg a mellet !
Ezt fogalmazza meg, ha (még) homályosan is Petrov Iván, úszószövetségi edző a kocaúszók meg Gyurta Dániel úszásának összehasonlításában…
A versenysport nem foglalkozik a fogalmak tisztázásával, vagy helyes elnevezésével. Ezért teszem ezt meg én magam helyettük ! Amit a vízparti porondokon meg medencékben nyaralók művelnek az a bék(a)úszás, hiszen a lábcsapás is egészen békás, amit meg Gyurta Dani mutat, az meg a mellúszás ! Talán még találóbban a hömpölygő (majd messzesikló) versenyváltozat a melltajt(ék)úszás vagy melltajtéklás esetleg rövidebben szólva melltajtolás vagy mellhömpöly(g)úszás !
Szabályok meg szabálytalanságok és az ezért járó kizárások… ez a versenysport karámja.
Eggyszer valami csökkent értelmű döntönc megszabta, hogy eggyetlen és csak eggyetlen delfinláb (meg)engedett az indulás után. Miért csak eggy ? De az az eggy is ugyan miért ? Sekélyes szabályalkotók, szőrős vagy lágyszivű bírók… Kit zárnak ki és kit nem, no meg miért ? …Akár eggy tükrietlen „szépséghibáért” is bárkit kizárhatnak… Ez is érdekes, hiszen ettől nem halad(na) jobban, ez csak rossz szokás, ez csak szépséghiba.
Az élményúszóknak ezekkel a fölös izgalmakkal nem kell magukat terhelniük… Elég, ha élvezik a vizet, az úszást…
A mellúszás kialakulása
Ez az ős-úszás már a kőkorban is létezett. Tanúbizonyság erre a magyar Almásy László gróf által 1933 őszén (Mag havában) fölfedezett Úszók Barlangja is Wádi Szúrában… Egyiptom Libüai határában… Gilf Kebírben…

A testek vaskosságáról persze akár segédeszköz használata is gyanítható… (Sz.)
Almásy László külön fejezetet szentel az Úszók Barlangja‘nak Az ismeretlen Szahara (The Unknown Sahara) könyvében, 1934-ben.
De már Bábélben, a későbbi asszír Babülonban is akad dombormű, amely ezt az úszásnemet mutatja…
1538-ban Nicolas Wynman német nyelvészprofesszor megírta úszástankönyvét Colymbetes címmel.
Colymbetes sive de arte natandi Steiner, Augsburg 1538. / Colymbetes, avagy az úszás művészete.
A célja nem is annyira az úszás népszerűsítése, hanem a vízbefúlások számának csökkentése volt. Mindenesetre jó módszertanát adja a bék(a)úszásnak, avagy a mellúszásnak.
A franci(a) tudós költő, Melchisédech Thévenot megírta a csak halála után 1696-ban megjelentetett Art de Nager demontré par figures avec des avis pour se baigner utilement címen az Úszás művészetét. Ebben a bék(a)úszás avagy a mellúszás is szerepel. No persze Thévenot a legkevésbé sem volt korlátolt. Nála fölbukkan már a hanyattbékázás is…

A Párizsban 1696-ban megjelent Art de Nager avagy az Úszás művészete The Art of Swimming címen 1699-ben már angolul is elérhető volt. E könyv olvasója, az amerikai Benjamin Franklin is népszerűsítette e művet és az úszásait is. Sőt Őt mondják a békaláb (uszony) eggyik(?) föltalálójának is…
A Missouri-beli St. Louis-ban 1904-ben megrendezett Nyári Olimpa volt az első verseny, ahol külön úszásnemek szerepeltek 402 m-en (440 yards). Itt már mell, hát és gyors úszásnemekben versenyeztek…
A mellúszás rövid leírása
A mellúszást a vízfelszínnel párhuzamos testtartással végzik. A karok és a lábak együttesen végeznek mozgást hátrafelé, de nem eggy időben. Az időzítés pedig igen fontos !
A testre és persze a haladási irányra merőleges tenyerek húzásával és a csámpított (kifelé fordított) lábfejek tolásával történik a vízben a haladás. A kar mozgása is jelentősen változott a vadvizi úszástól a feszített víztükrű mai uszodákig…
A mellúszás karmunkája…
A mellúszás lábmunkája…
A mellúszás siklása…
A mellúszás magyar nagyjai
25 méteres medencében a 200 m mell világcsúcsot ma is a(z Amerikában élő) magyar Sőni Rebeka tartja.
Mellúszás szabályok a versenyeken
A rajt, illetve a fordulók esetén, a versenyző egy teljes, a combot érintő kartempóval indíthat. Ez az indulás történhet a víz alatt is.
Szabálytalan a háton fekvő testhelyzetbe fordulás. Ez alól a medence végi forduló testhelyzet jelent kivételt.
Miután a fal érintése megtörtént, a versenyzőnek ismét fel kell vennie a hason fekvő testhelyzetet a mellúszásnak megfelelően.
A karokat együtt kell előretolni a mellkas alatt indítva. A kezeket a mellkas alatt, a víz felszínén, az alatt, vagy a víz felett kell előretolni.
A karoknak és a lábaknak egyszerre kell mozdulniuk, ugyanabban a vízszintes síkban. A függőleges mozgás nem megengedett a mellúszás szabályai szerint.
A könyököknek a vízszint alatt kell lenniük. A karok a csípővonal mögé nem vihetők. Ez alól kivétel a rajt és a medencevégi fordulókat követő első kartempó.
Egy tempóciklus egy teljes karmozgásból és egy lábtempóból áll. Egy ilyen ciklus alatt a fejnek egyszer át kell emelkednie a vízszinten.
A medencevégi fordulók, illetve a cél előtti tempó engedélyezett lábtempó nélkül is a mellúszás szabályait alkalmazva.
Versenyeken a fordulók és a célba érkezés idején, a karoknak egyszerre kell érinteniük a falat.
Más sorolásban :
- A rajt és minden forduló utáni első kartempótól a testnek hasra fordulva kell lennie. Nem megengedett hanyatt fordulni egy pillanatra sem.
- Minden karmozdulatnak szimultán, egy vízszintes síkban kell végbemennie, függőleges alternálás nélkül.
- A kezeket együtt tartva kell a melltől fölfelé lökni a víz felszínén, vagy közvetlenül alatta. A könyököknek a vízszint alatt kell maradniuk, kivéve a forduló előtti utolsó tempót, a fordulót és a cél előtti utolsó tempót. A kézfejeket a víz színén, vagy közvetlenül alatta kell visszahúzni, de a csípők vonalán sohasem túl, kivéve az indulás és a forduló utáni első karcsapást.
- Minden lábtempót szintén egyszerre, ugyanabban a vízszintes síkban kell végrehajtani, függőleges alternálások nélkül.
- Az előrehajtó lábtempónál a lábfejeket kifelé kell fordítani. Ollózó, vagy gyors, szabálytalan, pillangózó rúgás nem megengedett. Meg szabad a lábakkal törni a vízfelszínt, azzal a feltétellel, hogy nem követi delfin- (azaz pillangózó) rúgás lefelé. 2005 augusztusától a szabályzat megenged egy pillangózó rúgást indulás és minden forduló után.
- A beütést, minden fordulónál és a versenyvégi beérkezésnél mindkét kézzel egyszerre, fölfelé, a víz színe alatt kell végrehajtani. Az utolsó karhúzás után, a beütés előtt, a fejet a vízbe kell meríteni, feltéve, hogy legalább egy pillanatra megtöri a vízfelszínt, az utolsó teljes, vagy nem teljes ciklus előtt, amely a beütést megelőzi.
- Minden teljes, szabályszerűen kivitelezett egy-egy kartempóból és lábtempóból álló ciklus folyamán, a versenyző fejének valamely része meg kell, hogy törje a víztükröt, mindazonáltal, az úszó, míg teljesen elmerül az indulás vagy minden forduló után, végrehajthat egy teljes kartempót hátrafelé a lábaiig és azokkal egy rúgást. A fejnek a befelé forduló kezek előtt meg kell törnie a víztükröt, a második kartempó csúcsán.
A mellúszás szabályait a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) okiratban rögzítette.
A megrendezésre kerülő versenyeket, az Olimpiáit is ez alapján bonyolítják le.
Forrás: musz.hu, sportszertar.wordpress.com
Ajánlott még :