Wanié András, Wannie András (Szeged, 1911. április 23. – Sacramento, Kalifornia, 1976. november 12.) olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok úszó, vízilabdázó, sportvezető. 

Fivérével, Wanié Rezsővel együtt lettek híres úszóbajnokok.

1926-tól a KISOK (Közép Iskolás Sportolók Országos Köre), 1929-től a Szegedi Úszó Egylet úszója és vízilabdázója volt. 1926-tól összesen huszonegy alkalommal szerepelt a magyar úszó válogatottban.
Elsősorban a 4×200 méteres váltóúszásban ért el jelentős sikereket.

1930-ban tagja volt a 4×200 méteren Európa-csúcsot úszó magyar gyorsváltónak. 1933-ban, a torinói főiskolai világbajnokságon szerepelt a bajnoki címet szerző magyar vízilabda válogatottban is. 

1933-ban, 22 évesen visszavonult a válogatottságtól, majd 1934-ben az aktív sportolástól is.

1934-ben a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen államtudományi oklevelet szerzett. Visszavonulása után a földművelésügyi minisztériumban osztálytanácsos, mezőgazdasági szakértő

1940-ben Csik Ferenc utódaként a magyar úszó válogatott szövetségi kapitánya lett. Tisztségét 1943-ig töltötte be, majd kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba.

Bár Amerikában Sacramentoban halt meg, Szeged nyugszik a Belvárosi Temetőben…

Verseny-eredményei

Úszásban

• olimpiai 3. helyezett:
  • 1932, Los Angeles: 4×200 m gyors (9:31,4 – Szabados László, Székely András, Bárány István)
• olimpiai 4. helyezett:
  • 1928, Amszterdam: 4×200 m gyors (9:57 – Tarródi Szigritz Géza, Wanié Rezső, Bárány István)
• Európa-bajnok:
  • 1931, Párizs: 4×200 m gyors (9:34,8 – Szabados László, Székely András, Bárány István)
• Európa-bajnoki 2. helyezett:
  • 1926, Budapest: 4×200 m gyors (10:03,4 – Bitskey Zoltán, Tarródy Géza, Bárány István)
• Európa-bajnoki 3. helyezett:
  • 1927, Bologna: 4×200 m gyors (10:03,6 – Tarródy Géza, Wanié Rezső, Bárány István)
• Európa-bajnoki 5. helyezett:
  • 1926, Budapest: 400 m gyors (5:34,6)
• főiskolai világbajnok:
  • 1933, Torino: 4×200 m gyors (Abay Nemes Oszkár, Szabados László, Székely András)
• főiskolai világbajnoki 3. helyezett:
  • 1933, Torino: 100 m gyors (1:01,6)
• főiskolai világbajnoki 4. helyezett:
  • 1933, Torino: 50 m gyors (27,4)
• magyar bajnok
  • 4×200 m gyors: 1930
• Európa-csúcstartó:
  • 4×200 m gyors: 9:30,6 (1930 – Baranya Károly, Wanié Rezső, Bárány István)

Vízilabdában

• főiskolai világbajnok
  • 1933, Torino (Bozsi Mihály, Brandi Jenő, Csorba Oszkár, Dezső Kornél, Dugár János, Mezei István, Sárkány Miklós, Tarics Sándor, Zábrák Imre)

A Wanié András a szögedi úszó-dalia szülinapján bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

Remek ütemes mondolat, amely a tajtékok csobogásában beivódik az emlékezetbe…

A Eggy-két-hár’ – Eggy-két-hár’ – Eggy karra három láb ! bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

A váltott lábú víztaposás vagy víztiprás a vízben bebegés alapja. Az angol neve Eggbeater.
Ehhez segít az alábbi filmecske hajlékony hölgyikéje :

A Hogyan tapossunk a vízben ? – The Eggbeater bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

Az A(s)zak tenger – kirími tatárul Azaq deñizi, régies deák nevén Meótisz, latinul Palus Maeotis.
Ennek emlékezetét őrzi a cserkesz adyghe Хы Мыутlэ.

Az Aszói-tenger szlávoskodón meg oroszkodón Azovi tenger, oroszul meg Азовское море [ejt : Azovszkoje mórje], és kisoroszul (ukránul) is éppen Азовське море. (Innen az Azovi neonácik neve is.)

Az „azov”-nak oroszul és egyéb szláv (szolga) nyelveken természetesen semmi értelme sincsen, hacsak nem a tatár Azaq deñizi, Азакъ денъизи ( ازاق دﻩﯕىزى) származéka. Levédia tengerének „Maiótisz mocsarai”-nak, hellénül szó szerint a „Maiótisz-tó”-nak azaz ἡ Μαιῶτις λίμνη magyar neve azonban máig él, orosz torzulatában fönnmaradt. Nyelvében járatos magyarnak máig is könnyen érthető: A sekély tenger, amely olykor ki-kiszárad… kiaszik… kiaszogat…

Az Oszmán törökök a halbőségéről igen eggyszerűen és szellemesen csak Balık Deniz azaz a „Hal-tenger” néven emlegették.

Döbbenet, hogyan majmolta később Európa minden népe is a szlávra torzított magyar nevet …

A Az Aszó(i) tenger – Az A(s)zak tenger bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

A hajdan helyes helléniszmosz azonban igencsak elenyészett. Ritka ma a görögös műveltség !
2500 esztendővel a hellének után a világ ma nemigen tud (biztonsággal) úszni…
Világszerte több, mint 200 000-en fulladnak vízbe évente !

Az ENSZ Közgyűlése négy évvel ezelőtt döntött úgy, hogy július 25.-ét a Vízbefulladás Megelőzésének Napja’vá nyilvánítja, minthogy bolygónkon ez az  eggyik  vezető halálok a gyermek-ifjak 1-24 éves korosztályában.

Ma van a Vízbefulladás Megelőzésének Világnapja – Police.hu

Vizimentők : MA VAN A VÍZBEFULLADÁS MEGELŐZÉSÉNEK NAPJA…

Érdekes nézőpontok ütköznek, mit kell, mit lehet, no meg mit tilos a víz táján…

A legfontosabb intés bizonyosan ez :

GYERMEKET NE HAGYJUNK FÖLÜGYELET NÉLKÜL SEM A VÍZBEN, SEM ANNAK A PARTJÁN !

A legbiztonságosabb a medence. Vízőr is akad a medencék táján.

A természetes vizeinkkel már óvatosabban érdemes bánni !
A vízmélység meg a vízalatti rejtett tereptárgyak kellemetlen meglepetéseket okozhatnak…
Az élő vizekben HALMAY ZOLTÁN magyaros modorában érdemes úszni, előretekint(get)ve, hogy a fejünket a (be)látásunk vezesse ! Ne a vak merőség…

A folyóvizek sodrását is ki kell tapasztalni ! De ezt is meg lehet tanulni. A Tisza parti városokban a legtermészetesebb volt a folyópartra járás meg a mindennapi úszás.
A Délvidéken ma is az ! Kanizsa, Zenta, Becse meg Titel… A víz tele van fürdőzőkkel meg úszókkal és mindenkinek igen teljes vizbiztonsága van, hiszen a gyakorlattal jön (meg) a tapasztalat !
Nálunk ma már csaknem mindenhol tilos fürödni a Tiszában. (Csak a kibójázott helyeken nem.)
Mégsem kevesebb a vízbeveszés…
Vajon miért is ? Talán mert tanult hülyéket nevel az EU ! Meg a minden tiltása…

Egészen más dolog a tengerben úszni. A sós víz fönntart, de mindig veszélyes is. A hullámzásn túl a szikláktól a medúzákig bármi előbukkanhat. Ezért érdemes úszó- vagy búvárszemüveget a gyerekekre is adni !

Légvételkor a vízből érdemes fejjel-föltesttel jobban kiemelkedni. Ez a kiszámíthatatlan hullámzásokkal járó víznyeldekést is megelőzi… No persze a tapasztalat itt is sokat számít…

Ha nagy a hullámzás Budda javallata szerint ajánlott alámerülni…
Víz alatt úszni… annyi mint megszabadulni a csapásonkénti levegővétel kényszerétől… annyi mint révedni, táltulni, (át)szellemülni… (föl)szabadulni… a víz mélyén…

A szabad merülést is gyakorolni kell, mint minden mást !
A magam javallata, hogy a légszomj nélküli távot tessék növelni !

Aki nem gyakorol, akinek nincs vizi jártassága, az biz’ veszélyben van…

Tiltásokkal meg a vizimentők szaporításával bizonyára lehet csökkenteni a veszélyeket…

De az én úszó-nézőpontom egészen más !

A Vízbefulladás Megelőzésének Napja’ helyett legyen a ma az Úszni-Tudás Napja !

Miért ne lehetnénk mi az a Nemzet, amelynek a gyermekei már eggyéves korban megtanulnak úszni ?!
Miért ne lehetnénk mi a legvízbiztonságosabb nemzet ?!
Miért ne lehetne a Magyar a vízbiztonságáról is híres ?!
Úgy a világraszóló vizilabda bajnokságokat is mind bizton megnyernénk…
A vízbiztonságáról híres Nemzet lemoshat mindenkit a vizisportok viadalain !
No ez végre egy értelmes és Nemes Föladat. Előre Nemzetem !

Volt már olyan Nemzet, ahol alap volt az úszás !
Sőt ! Minden Polgárnak kötelező !
Szpártá azaz Σπάρτᾱ alkotmánya rögzítette ezt :

Szpártái polgárnak az úszás minden nap alapvető kötelesség !!!

Lükurgosz azaz Λυκοῦργος alkotmánya rögzítette ezt Kr.e. 820 táján… 

Talán fölnőhetnénk végre hozzájuk !!!
Így… A 2800 esztendő múltán…

Ajánlott olvasmányok :

Lükurgosz – az úszás alkotmánya

Víz alatt úszni…

A Az úszni-tudás napján bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

Az alábbi film is egy érdekes mintát mutat ebből…

Ha nem zárjuk fejünkhöz-arcunkhoz a vállainkat, úgy nagyobb az ellenállás, nagyobb a víztorlasztás.
Tajtékot túrunk és nem haladunk…
Fölösleges.

Minél kisebb az ellenállás, a tajtéktúrás, annál hatékonyabban haladunk…

A Zárt vállakkal gyorsúszás bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

1881 június 18.-án, ezen a napon született erdőtelki Halmay Zoltán a Pozsony vármegyei Magasfalu melletti Dubrava tanyán, akit kétszeres olimpiai bajnok úszóként ismer a Magyar Világ.

A későbbi Erzsébet híd pesti hídfőjénél kialakított uszodában tanult meg úszni.
1896-tól a MÚE (Magyar Úszó Egyesület) versenyzője volt. Eggy év múlva 1 mérföldön lett magyar bajnok.

Az úszás mellett futballozott, vízilabdázott, athlétizált, evezett. Gyorskorcsolyázásban 5000 méteren magyar bajnokságot is nyert. Az 1900-as olimpiáról három éremmel tért haza.

A Hajós Alfréd révén ismertté vált és „magyar tempó” néven emlegetett úszóstílus, a váltott karú, de lábmunka nélküli gyorsúszás, legeredményesebb képviselője volt.

Továbbfejlesztette a váltott karú, lábmunka nélküli gyorsúszási technikát – a magyar tempót – amelyet Gräfl Ödön, magyar úszóbajnok fejlesztett ki. E technikával Halmay az 1904. évi nyári olimpiai játékokon két olimpiai bajnoki címet szerzett. Az 50 yardos döntőt holtverseny miatt kétszer teljesítette. Az MTK első olimpiai bajnoka volt. Ő lett a 100 méteres és a 220 yardos gyorsúszás első hivatalos világcsúcstartója is (1905, 100 m: 1:05.8 ; 1908, 220 yard: 2:26.8).

Az 1904. évi Nyári Olimpiai Játékokat, hivatalos nevén a III. Nyári Olimpiai Játékokat 1904 július 1.-eje és november 23.-a között rendezték meg St. Louisban, Missouri államban, az Egyesült Államokban.

Ez volt az az Olimpia, amelyen erdőtelki Halmay Zoltán kétszeres olimpiai bajnok lett,
aki 100 yard gyorsúszásban (1 perc 02,8 mp-cel)
és 50 yard gyorsúszásban is (28,0 mp-cel) elsőként ért célba.
Ezzel az aranyérmek számában az 5. helyen végeztünk…
Az Egyesült Államok, Németország, Kuba meg Kanada mögött…
Nagy-Britannia előtt…

1908-ban az olimpián a magyar úszócsapat vezetője, edzője és versenyzője is volt.
Itt két ezüstérmet szerzett.

Utolsó alkalommal 1910-ben versenyzett.
Később 1919-től 1928-ig a magyar úszóválogatott szövetségi kapitánya volt.

A Naganói Olimpiára és a későbbiekben is a Szlovák Olimpiai Bizottság által szerkesztett kiadványokban Halmayt valamint Prokopp Sándort és más magyar olimpikonokat szlovákként tüntették fel. A képtelenül módszeres történelemhamisítás ellenében a NOB állásfoglalása szerint e versenyzők magyar színekben, Magyarországnak nyerték olimpiai érmeiket

1956 május 20.-án húnyt el Budapesten.

A HALMAY ZOLTÁN SZÜLINAPJÁN bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

A 30. Szentesi Szenior Úszóbajnokságon merengtem el rajta a váltók során ugrásra készülődve : Ugyan miért is nevezik a korszerű váltást repülőrajtnak ? Hiszen eggyáltalán nem repülő ! De még csak nem is levegőrajt, vagy lebegőrajt.

Volt időm merengeni : Három váltóban is indultam, nem kezdőként, hanem váltóként. (Meg is nyertük mind a hármat.) Igyekeztem nem repülni, csak időben be(le)dőlni…

A váltóban rendkívül fontos a váltás gyorsasága. Hiába úszunk akármilyen gyorsan, a váltásokon akár másodperceket is lehet veszteni (vagy nyerni). Ezért is találták ki a pörgősebb, izgalmasabb versengés kedvéért a nevezetes „repülőrajt”-ot.

Igazán „repülőrajt”–nak azt nevezhetnénk, ha a rajtkőről elugorva éppen a váltott társ becsapásáig repülhetnénk… egészen a vízbeérésig… azazhogy a vízbeesésig… De éppenhogy még a láb sem hagyhatja el a rajtkövet a váltott társ becsapásáig !? Ez pedig nem és semmiképpen sem „repülőrajt” ! Mivel a láb rajtkövön maradásával a bedőlés viszont igencsak megindul, így ez hitelesen nevezve csak dőlőrajt vagy dülőrajt lehet !

Akkor repülőrajt vagy dülőrajt ?! Talán e kettőt érdemes lenne szóban és gyakorlásban is megkülönböztetni ! Sőt akár bizonyos versenyeken engedélyezni is a (valódi) repülőrajtot… Ezzel még izgalmasabbá válhatnak a váltók. A legbátrabban a gyors és hosszű „repülőrajt”-jukkal a kizárást is kockáztatják… A korszerű kamerák meg majd megállapíthatják a szabályosságot, hogy volt e becsapás a vízbeérés előtt ?!

A Dőlőrajt vagy repülőrajt bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

Az Óceán (szó) maga is megér egy bekezdést, hiszen egy évezredeken át az ősi szép szumer szó rontott, kehes konyhalatin, de inkább erasmus-i pongyolatin alakja forgott közszájon. Az óhellén Ókeanosz (Ὠκεᾰνός) tenger-istennév nyomán fakadt a latin Ōceanus [ejt: Ókėanusz] majd a mare ōceanum [ejt: mare ókėanum]. Bizonyára a német der Ozean szó cincegő ejtése [ejt: Ócėán] is hatással-nyomással volt a mai korcs magyar alak rögzülésére. Azonban maga az „óceán” szó (is) egy ócska tévedés, aminek ma (már) megint ismerjük az eredetijét, a műveltség bölcsejéből, az Urak városából, a Látók országából, a szumer nyelvből… amely minden nyugati kultúra alapja…

Aki magyar vérrel él, annak nem lehet akadály ledobni a germanizmus béklyóját !

Óceán vagy Ákián ?!

Tagadhatatlan tény minden műveletlenséggel szemben, hogy az ősforrása e szónak (is) a szumer (eme(n)gir) nyelv. A nagy ógörög Ókeanosz (Ὠκεᾰνός) – Phereküdésznél (Φερεκύδης ὁ Σύριος) a Kr.e. 6. században még Ógenosz (Ὠγενός) – eredetije (is) a szumer(i) azaz eme(n)gir nyelv *A-ki-an(u) azaz az ‘Ég és Föld vize’ szavából fakad. 

Ókeanosz (Ὠκεᾰνός) meg Téthüsz (Τηθύς) titanisz-Tenger-istennő leánygyermeke (az) Ókeanisz (Ὠκεανίς) a tengeri vagy tán tangari (óceáni) nümpha. Azazhogy ezek termékenyen tengernyi rengetege…

Az Ókeanidák avagy Ókeanidesz (Ὠκεανίδες) pedig Ókeanosz (Ὠκεᾰνός) meg Téthüsz (Τηθύς) Tenger-istenségek gyermekeinek sokasága, akik talán 3000-en, vagy talán még annál is többen, megszámlálhatatlanul sokan voltak…

Mind az Apa-apa (Víz-Apa) mind a gyermekek neve a szumer(i) azaz eme(n)gir nyelv *A-ki-an(u) ‘Ég és Föld vize’ szavából fakadt…

Ady-t is – az Ő nagy Tévedését is – e szerint az ősiséghez illően javítottam. (Sz.) : AZ ÉRTŐL AZ AKIÁNIG

Az (erazmuszian) émelyítően germanomán pongyola „óceán”-nak persze a tenger szavunk révén van illő magyar neve is : tangar ! Itt az idő használni végre ! A tangar lehet óriás is, tehát górtangar !

Vagy… leragadhatunk a betűhív balfékeskedésnél az ősök összes ős-tévedéseinél…
Akkor majd őrjöngve örvendezhet az Ős-Kaján !!!

A Az Óceántól az Akianig – vagy éppen fordítva bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.

Mór nézetből a Mór Tenger neve is illendő. Különösképpen, hogy a Móroknak csak ez a tengere van, hiszen a másik oldalon, nyugaton csak akiánjuk – németkedőn óceánjuk – van. Érdemes itt megjegyezni : Az európai nyelvek „óceán”-ja mind a szumer(i) azaz eme(n)gir nyelv *A-ki-an(u) ‘Ég és Föld vize’ szavából fakadt… 

Óceán vagy Ákián ?!

Leragadhatunk a betűhív balfékeskedésnél az ősök összes ős-tévedéseinél…
Akkor majd őrjöngve örvendezhet az Ős-Kaján !!!

Ajánlott olvasmány :

A Római Tenger – közhülyén Földközi-tenger

A Mare Ibericum – Ibér-tenger bejegyzés először Ússzunk !-én jelent meg.