Az Óceántól az Akianig – vagy éppen fordítva

Hogyan is nevezzük legnagyobb vizeinket ?
Haladjunk tovább az Óceántól az Akian(u)ig !!!

Az Óceán (szó) maga is megér egy bekezdést, hiszen egy évezredeken át az ősi szép szumer szó rontott, kehes konyhalatin, de inkább erasmus-i pongyolatin alakja forgott közszájon. Az óhellén Ókeanosz (Ὠκεᾰνός) tenger-istennév nyomán fakadt a latin Ōceanus [ejt: Ókėanusz] majd a mare ōceanum [ejt: mare ókėanum]. Bizonyára a német der Ozean szó cincegő ejtése [ejt: Ócėán] is hatással-nyomással volt a mai korcs magyar alak rögzülésére. Azonban maga az „óceán” szó (is) egy ócska tévedés, aminek ma (már) megint ismerjük az eredetijét, a műveltség bölcsejéből, az Urak városából, a Látók országából, a szumer nyelvből… amely minden nyugati kultúra alapja…

Aki magyar vérrel él, annak nem lehet akadály ledobni a germanizmus béklyóját !

Óceán vagy Ákián ?!

Tagadhatatlan tény minden műveletlenséggel szemben, hogy az ősforrása e szónak (is) a szumer (eme(n)gir) nyelv. A nagy ógörög Ókeanosz (Ὠκεᾰνός) – Phereküdésznél (Φερεκύδης ὁ Σύριος) a Kr.e. 6. században még Ógenosz (Ὠγενός) – eredetije (is) a szumer(i) azaz eme(n)gir nyelv *A-ki-an(u) azaz az ‘Ég és Föld vize’ szavából fakad. 

Oceanus – a Trevi-(szökő)kúton, Rómában

Ókeanosz (Ὠκεᾰνός) meg Téthüsz (Τηθύς) titanisz-Tenger-istennő leánygyermeke (az) Ókeanisz (Ὠκεανίς) a tengeri vagy tán tangari (óceáni) nümpha. Azazhogy ezek termékenyen tengernyi rengetege…

Gustave Doré – Les Océanides, azaz Az Ókeanidák (Ὠκεανίδες) (1860 táján)

Az Ókeanidák avagy Ókeanidesz (Ὠκεανίδες) pedig Ókeanosz (Ὠκεᾰνός) meg Téthüsz (Τηθύς) Tenger-istenségek gyermekeinek sokasága, akik talán 3000-en, vagy talán még annál is többen, megszámlálhatatlanul sokan voltak…

Auguste Rodin : Océanides bronz másolat 1925-ből (Rodin Museum, Philadelphia)

Mind az Apa-apa (Víz-Apa) mind a gyermekek neve a szumer(i) azaz eme(n)gir nyelv *A-ki-an(u) ‘Ég és Föld vize’ szavából fakadt…

Ady-t is – az Ő nagy Tévedését is – e szerint az ősiséghez illően javítottam. (Sz.) : AZ ÉRTŐL AZ AKIÁNIG

Az (erazmuszian) émelyítően germanomán pongyola „óceán”-nak persze a tenger szavunk révén van illő magyar neve is : tangar ! Itt az idő használni végre ! A tangar lehet óriás is, tehát górtangar !

Vagy… leragadhatunk a betűhív balfékeskedésnél az ősök összes ős-tévedéseinél…
Akkor majd őrjöngve örvendezhet az Ős-Kaján !!!

Leave a Reply