A gyorsúszás mozgásának három jellegzetessége : a fejtartás, a karcsapás és a lábhajtás, a külüláb.
Fejtartás – lefelé tekinteni ! Nem irányba…
Ez a fönti filmecske fölveti az előre tekintő fej (arc) hibásságát… Hát … Igen… Úszószemüvegben… meg feszített víztükrű, csíkolt versenymedencében ez hiba ! De a természetben a világ legtermészetesebb dolga fejkiemelve előre tekingetni… mert a Természetben a tájékozódás az első, a haladás csak ezután következik !
Külüláb – szaporán, nem túl hajlítva…
A gyorsuszás lábrugdalása a külüláb. (Idegenkedőn a krall.) A lábhajtás lényege, hogy csípőből történjen, csípőből pörögjön ! A térdet lágyan hajlítgatva, nem túlságosan behajtva. Bokából bőségesen rátoldva… szaporázva…
Gyakorolható úszódeszkával, csak(is) a lábra összpontosítva.
Karcsapás – teljes karból, a test alatt !
A helyes karcsapás – teljes karból, a test alatt zajlik. Nem (el)csámpázva, nem (be)kampalyogva…
A kar kiemelése legalább ilyen fontos. Végig húzva-hajtva magunkat, a végén a vizet nem kiemelve…
Gyakorolható tenyérlappal, a karmunkára összpontosítva.
Ajánlott még : Gyorsúszás – hosszan-röviden…
A karcsapásokban alapvető különbséget teremt, hogy teljes karral húzni sokkal fárasztóbb és kimerítőbb, így :
Vállból húz (teljes karral) mélyebben a rövidtávúszó…
Könyökből húz (majdnem csak fél karral) sekélyebben a hosszútávúszó…
… és köztes módon húznak a középhosszútávosok (200 m-en)
One comment