Külüláb vagy kallóláb, avagy külülés, külüzés vagy kallózás, fájdalmasan idegenkedőn krall(ozás).
Remek magyar hasonlatból adódik e mozgásnév a népi munkálatok párhuzamában a hát- meg gyorsúszás lábmunkájára.
Illő magyar neve még a tilolás : átvitt értelemben az „ollózó” gyors- és hátúszás lábtempója, a betegesen magyartalan „krall” magyarabbul, a külüzés, a kallózás váltószava…
Több úszásnem alapja a – külüszerűen ill. külü mozgásához hasonlóan – váltogatott lábú rugdalódzás, rugdalgás… Ilyen a ma ismert gyorsúszás meg a hátúszás szapora lábtevékenysége, amely immár több, mint egy évszázad óta (hivatalosan is) használatos, de a kutyaúszás meg a vidraúszás gyorsabb „verseny-változat”-ában is ez a lábmozgás ajánlatos.
A régi magyar népi gépezetek hasonlatán adódik a kalló, a külü, meg a ványoló neve erre a pörgős, gyorsan ismétlődő mozgásra. Gyakran elmegeti ollózás gyanánt, de az messze nem iylen találó, – még ha az olló jobban ismert szerszám is – hiszen az olló csak nyit és zár, de ez a lábmozgás át is kepéz, át is keresztez…
Ekként e lábmozgás illő neve lehet kallózás, a külüzés, meg a ványolás vagy kepé(d)zés. Ez utóbbi természetesen nem a mozgás ismétlődése, hanem az átkereszteződés hasonlatán…
kalló(zás) : a súlyos ütőfejek (tipró lábak) ütemes (föl)emelése és (le)ejtése
külü : magok, szárított, ill. száraznövények, ritkábban gyümölcsok összezúzására, törésére, hántolására használt lábbal hajtott gépezet. Sokféle változata létezett, de általában váltott lábbal taposva hajtották. Ez értelemben hangátvetéssel, mint a megforditott lükü, azaz lökő alakban is értelmezhető, minthogy a kalapácsok lökdösése által működik. Rokon vele a lüktet, azaz a földet egyik lábával ütögetve, lökdösve halad…
Ütő kalapácsokkal, s mozsárféle edényekkel ellátott gépezet, mely által bizonyos testeket öszvezúznak, pl. tökmagot, kendermagot, hogy olajt törjenek belőle, vagy a kölesből kását csinálnak. Máskép : kölyű. Ládd : A magyar nyelv szótára – Czuczor–Fogarasi Az összetettebb lépőkölyűn váltogatott két lábbal dolgoznak.
A paprikaaprítás és őrlés háztáji módja is a a külü vagy külű (máshol kölyü, lükü). A külüzést erős legények végezték : Ráálltak a bakra és lábbal hajtották a törőfejet, úgy mondták : Táncolnak rajta.
Ajánlott olvasmány :
külüzés : úszáskor a lábak ellentételező, „ollózó” mozgása. Az úszás lábmunkájának hasonlata (természetesen) nem a taposásra, hanem a külü gerendáinak mozgás-hasonlatára vonatkozik…
kalló jelentése
- (régies) Az a gép, műhely, amellyel, ill. ahol kallóznak.
- (régies) Érczúzó vízimalom.
- (sport) Úszásban a lábak gyors, „ollózó” mozgatása. Megjegyzendő : A sportban használatos „ollózó” jelző helyett is szabatosabb (lenne) a „kallózó” szó használata.
Váltószavak (szünonümák)
- <gép:> kölyű, külyű, kölyü, külyü
- <malom:> kallómalom
Származékok
- kallómalom
Szókapcsolatok
- <gép, malom:> kall, kallóz, kallós
- <gyors, ollózó mozgatás:> kallózik
Etümologia
← kall
Külü(zés) …
Önállóan is működik elöl összefogott kezekkel, vagy riszáló (törzs)mozgással, test (csípő) mellett himbált karokkal (kezekkel) is … Kisdedeknek, gyermekeknek hanyattúszás-tanításban alap lehet… vízre fölfekvés hanyatt, majd külüláb-mozgás
Hanyattkülü(láb)
Egészen gyorsan halad gyakorlott úszó a karjaival deszkára kapaszkodva pusztán külülábbal…
Gyermek oktatásakor a külüző lábmunka sarkallására illő „Külü-külü-külü!” vezényszóval … magam is mindig így mondottam, amikor mind a hat gyermekemet tanítottam…