Jaguárúszás

Vélhetően az eggyik legősibb, talán a legősibb emberi úszásnem.
No persze jaguárúszást csak az tudott tanulni, aki jaguárt lát(hat)ott… az meg Dél-Ámerikában él…

Amennyiben az állatoktól tanultuk el az úszás képességét, úgy a farkasféléktől a macskafélékig – a remekül úszó jaguárig – ilyesformán közlekedik a vízben a legtöbb, egyébként szárazföldi állat… Mintha járna a vízben… Puhán, de mégis lendületesen és folyamatosan…

A jaguár nagyon ügyesen és hatékonyan kanalaz a mellső (irányadó) mancsával… hogy nézni is öröm !

Nekünk magyaroknak nem sok esélyünk volt jaguárt látni, nemhogy úszni látni… Aki nem láthat(ott) jaguárt, az bizony kutyául járt. Vagy éppen kutyául úszott. Magyar vízparton mindennapi látvány lehet(ett) a kutya a vízben. A kutya is hasonlóan úszik, mint a jaguár, de messze nem olyan nagy kedvvel… nem olyan vízbiztosan, messze nem olyan ügyesen… messze nem olyan természetességgel és víz-élvezettel… bizonyosan nem vadászik benne…

A halvány(odó)piros (rózsaszín) a jaguár hajdani (eredeti) elterjedési területe,
a (sötét)piros a maradék, jelenkori jaguára élőhelye
(Ez a halványodás is az emberiség bűne !)

De honnan is került hozzánk és helyes-e a jaguár neve ? Magyarabbul helyesebb a jaguara.

A tupi-guarani nyelvcsaládba tartozó nyengatu nyelven jaguara, a guajanaiak nyelvén jaguareté. De fölbukkan otorongo néven is… A maják balam néven emlegették. A mapucsék nyelvén meg nawel a neve, Nahuel területe nyomán. A kecsuák uturunku vagy unqa néven emlegetik. Bribri nyelven namú, nawatlul meg tekwani a neve. (literalmente significa: come gente)

Ím, itt van a jaguár, amely a kutyánál sokkal jobban úszik, sőt vadászik is a vízben és élvezi …

Érdemes hát nekünk is eltanulnunk és gyakorolnunk a jaguárúszást !
Alkatilag a kutyánál amúgy is jobban hasonlítunk a jaguárra…

De hogyan is mozog a jaguara lába a víz alatt ?
Medencei fölvételekből tudjuk…

Nálunk úszásnak a jaguárhoz való hasonlítása máig nem szerepelt. Szerepel azonban a kutyára utalás…
Bálint Sándor Szegedi szótárában (1957-ben) szerepel a kutyáz ige : jelentésében ’kutyamód(ra) úszik’.

A magyar halászok többnyire ezt az eggyetlen úszásnemet ösmerték és gyakorolták…
A kutyázásban vagy kutyaúszásban a fejet kitartva, figyelve úsztak, hiszen a víz volt második életelemük.
De az iszapos, szőke vízbe merítve fejüket úgysem láthattak (volna) semmit, így fejüket természetesen a vízből kitartották… akár a kutya és akár a jaguár is…
Szabadabb idejükben, talán kényükre-kedvükre élvezhették a hanyattúszást is…

Ajánlott még :

Kutyázás – kutyúszás – kutyaúszás

Leave a Reply